Mira

Nem tehetem meg, hogy megbántom Gwent.. végülis kedvelem hiszen nem feküdtem volna le vele. Nem is tudom.. el vagyok vele és Sebastiant sem akarom megbántani. De nem tudom Sebastiant nem ismerem  még annyira és...  egy könnycsepp jött az arcomon le de megtöröltem az arcomat, majd gondolkoztam indulni kéne. De nincs erőm... Láttam, az érkező Sebastiant, és be akartam zárni a kocsi ajtaját de nem tudtam mert beüllt. Figyeltem rá, a szemeimmel,majd  hallgattam a kérdését.
- Nem tudom jó ötlet e.. ez olyan..  nem vagyok ribanc... - Mondtam ki szipogva, majd elgondolkodtam hogy igaza lehet. Kifújtam az orrom, majd normális hangon bezséltem végre. - Nem tudom csupán talán csak meg vagyok ijedve... hiszen Gwen  is ismeri a környéket mint a tenyerét. Miből gondolod, hogy nem bunknánk le? - Kérdeztem Sebastiantól, majd beindítottam a motort.
-Visszaindulhatnánk, de nincs kedvem a többiekhez...  - Mondtam Sebastiannak, nyűgős hangon. Mert hát kicsit elfáradtam és éjszaka sem aludtam sokat... Na igen, sms-eztem egész éjszaka Sammel egy rakás hülyeséget beszéltünk tök értelmetlen dolgokat és néha jó vissza nézni őket. Verával szinté... Jó így h velóük jóban  vagyok Apáról meg semmit nem hallottam mióta eljöttem otthonról. Na de törödjünk azzal, hogy most mit kezdjek majd ezzel a helyzettel ami most van mert két esélyes. Vagy megbántok egyet, vagy egyet megvernek és ugy dobom a másikat egyik se lenne jó példa. de nem egyenlőre nem csinálok semmit, kiváncsi vagyok Sebastian véleményére.Lehet ennyire naiv vagyok? Lehet ki tudja...