2010. szeptember 24., péntek

Vivi & Maya

Az a kedves mosoly, amit kelletlenül magamra ragasztottam, nagyon gyorsan lefagyott az arcomról.
- Parancsolsz?! – kérdeztem Ravenwoodtól összeszorított fogaim közül. Most kéne rendíthetetlen nyugalommal válaszolnom, ugyebár, csak annyi a probléma, hogy nem tartozom a leghidegvérűbb emberek közé.
- Köszönöm, ti is nagyon csini… akarom mondani csinosak, vagytok. – csicsergett mellettem Maya. Hogy képes így bájologni? Én inkább csak hallgattam és kegyetlenül döfködtem a fogpiszkálót a pohár alján található olivabogyóba. Utálom az olivabogyót. Aztán Hemsworth és Crawford is megérkezett. Eszemben sem volt felnézni eddigi elfoglaltságomból, egészen addig még bele nem rondított a képbe Nathaniel gúnyos hangja. Én orrba vágom egyszer, isten bizony. Paraszt…
- Fogd be egyszer az életben, köszönöm. – szóltam rá mondandómat gyilkos pillantásokkal fűszerezve.
- Viviii ide adnád a mobilodat, én fent hagytam a szobában a sajátomat. – pislogott Maya ártatlanul. Csak tudnám, hogy miért rak a nevem után még vagy 3 „iii”-t. Milyen már az, hogy Viviii?! Felkaptam a pultról a kütyüt, majd a kezébe nyomtam. Bármit, csak fogja be. Felültem az egyik bárszékre, majd kényelmetlenül próbáltam lejjebb huzigálni számomra túlzottan is rövid ruhámat. Még mindig nem hiszem el, hogy Maya tényleg rávett arra, hogy ezt tényleg felvegyem. De még mindig én festek itt a legkultúráltaban. A felsőbb évesekre rá se bírok nézni. Fintorogva figyeltem, ahogy a parton épp azon igyekeznek, hogy tömegesen fosszák meg egymást a ruháiktól. Gúnyosan felhorkantam, majd elfordítottam róluk a tekintetemet.
- Ezeknek a buliknak semmi értelmük.
- Viviii, ne légy már ennyire antiszociális. – tipegett vissza Maya.
- Én nem vagyok antiszociális, te pedig jobban tennéd, ha elhallgatnál és inkább elhúznál innen ismerkedni. – mondtam ellenségesen, majd apró lökéssel a táncoló tömeg felé navigáltam az unokahúgomat. – Szia Mayaaa! – utánoztam a hangját, ő meg csak sértődötten sétált be a tömegbe. Héé! Nála maradt a telefonom! Na, nem baj. Nagyon remélem, hogy nem csinál vele semmit. Megcsóváltam a fejemet és felhajtottam az italom maradékát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése