Brendon is visszaért. Remek. Annyira hiányzott. Most itt van egy helyen a három egókirály. Ez a Mira... Ennek meg már az első nap akkora a szája, mint a Bécsi kapu. Brendon meg... Na jó, megfojtom. Higgadtan és ridegen néztem végig, ahogy Amira távozik, és arcáról patakzanak a könnyek. Éreztem Nate gyengéd fogását csuklómon, de nem érdekelt, most ő sem tudott volna megállítani. Hosszú léptekkel átszeltem a köztem és Brendon között lévő távolságot, majd jókorát vágtam a mellkasára. Az arcáig fel sem értem, nem tudtam volna megpofozni.
- Elmondanád mi a francért kellett egy rohadt tahó parasztként bemutatkoznod? - kiabáltam rá a srácra, és az egész helyiségben csend lett. Igen, legalább most már mindenki ránk figyelt. - Azért jársz ebbe a rohadt iskolába Darwin, hogy megtanuld milyen mikor egy másik országban kell beilleszkedned. Ez egy nemzetiségi iskola. Azért írattak be ide a sznob szüleid Darwin, hogy megtanuld elfogadni a másikat, beszélges svelük az ő kúltárájukról és összebarátkozz velük. De nem, mert neked nagyképű paraszt módjára el kell hajtanod a gólyákat, azzal a magyarázattal, hogy nem érdemlik meg, hogy beilleszkedjenek közénk. Te sem voltál mindig a kosár csapat kapitánya, és te sem tartoztál mindig ebbe a baráti társaságba. Ugye jól tudom? - Mert bizony voltak idők, mikor Brendon Darwin általános iskolában magányos farkasként tengette szürke napjait.
- Meg ne szólalj - kiabáltam rá és belé fojtottam a szót mielőtt még tiltakozhatott volna, vagy mentséget hozhatott volna fel. - El indulsz és beszélsz vele. Bocsánatot kérsz. Aztán meg mindenben segítessz neki. Nem érdekel a kifogás. Indulj - tártam ki előtte a ajtót, majd hagytam, hogy Nate visszahúzzon maga mellé a kanapéra.
- Lenyugodtam. Nate, nincs semmi bajom jól vagyok - szabadultam öleléséből, majd összefontam karjaimat magam előtt. Megölöm Brendont. Én vagyok a felelős a külföldi diákokért, hogy beilleszkedjenek, erre ez a bunkó mindent elront. - Megölöm Darwin... komolyan,meg fog halni.
Nem akartam megnyugodni, megadóan simultam Nate ölelésébe, majd gyilkos szemekkel méregettem a szobában ülőket.
- Elmondanád mi a francért kellett egy rohadt tahó parasztként bemutatkoznod? - kiabáltam rá a srácra, és az egész helyiségben csend lett. Igen, legalább most már mindenki ránk figyelt. - Azért jársz ebbe a rohadt iskolába Darwin, hogy megtanuld milyen mikor egy másik országban kell beilleszkedned. Ez egy nemzetiségi iskola. Azért írattak be ide a sznob szüleid Darwin, hogy megtanuld elfogadni a másikat, beszélges svelük az ő kúltárájukról és összebarátkozz velük. De nem, mert neked nagyképű paraszt módjára el kell hajtanod a gólyákat, azzal a magyarázattal, hogy nem érdemlik meg, hogy beilleszkedjenek közénk. Te sem voltál mindig a kosár csapat kapitánya, és te sem tartoztál mindig ebbe a baráti társaságba. Ugye jól tudom? - Mert bizony voltak idők, mikor Brendon Darwin általános iskolában magányos farkasként tengette szürke napjait.
- Meg ne szólalj - kiabáltam rá és belé fojtottam a szót mielőtt még tiltakozhatott volna, vagy mentséget hozhatott volna fel. - El indulsz és beszélsz vele. Bocsánatot kérsz. Aztán meg mindenben segítessz neki. Nem érdekel a kifogás. Indulj - tártam ki előtte a ajtót, majd hagytam, hogy Nate visszahúzzon maga mellé a kanapéra.
- Lenyugodtam. Nate, nincs semmi bajom jól vagyok - szabadultam öleléséből, majd összefontam karjaimat magam előtt. Megölöm Brendont. Én vagyok a felelős a külföldi diákokért, hogy beilleszkedjenek, erre ez a bunkó mindent elront. - Megölöm Darwin... komolyan,meg fog halni.
Nem akartam megnyugodni, megadóan simultam Nate ölelésébe, majd gyilkos szemekkel méregettem a szobában ülőket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése