2010. október 8., péntek

Massie

Mess

Majd biztos pontosan fogok érkezni mi? Nehogy már nekem kelljen várnom rájuk. Várjunk csak, majd én várok és aki egy percet is késik ,azt szépen ki rakom. Megmondtam tegnap ,hogy nem tűröm a késést, szóval majd csak tartják magukat hozzá.

Mint mindig ,akkor is korán keltem és vagy két órát töltöttem a fürdőszobámban. Mikor pedig kiléptem inkább hasonlítottam egy Istennőhöz ,mint egy hülye diákhoz. De ezt már megszokhattam. Tökéletes vagyok. Vagyis mégsem. Kihagyták belőlem a szívet. De annyi baj legyen. Túl szép vagyok ahhoz ,hogy még kedves is legyek. Ma pedig meg sem érdemlik a nyomoroncok ,hogy segítsek nekik. Úgy is csúnyák.

Mikor odaértem felolvastam a névsort. Helyes majdnem mindenki itt van ,csak egy szerencsétlen mert késni ,de nem volt okos dolog. Ráléptem telefonomban a keresett névre és már csörögtem is.
- Brendon Darwin, két perced van ,hogy ide told a képed. Világos? Nem tűrök ellentmondást. Esküszöm ,hogy ma még kikészülsz. - Csaptam le a telefont ,majd a többi szerencsétlenhez fordultam.

- Gratulálok ,ti legalább ismeritek az órát. De most itt tisztázzunk pár dolgot. Semelyikőtökből nem lesz soha a büdös életbe modell ,de ezt gondolom tudjátok ,mivel hallottatok már a tükörről. Na szóval akkor. A stílusotok ocsmány. A kinézetetek még ocsmányabb ,ahogy pedig látom senki nem tud igazi magassarkúban menni. - Igen Hát igen , max 10 centis sarkú cipőket láttam a lábukon. - Na nézzetek csak rá a lábamra. Látjátok ezt? Ha minden jól megy és a hájatoktól nem törnek ki azok a szerencsétlen sarkak ,ja és nem töritek össze magatokat akkor talán tudtok a mai nap végére menni benne. De nem ígérek semmit. Mert ahogy rátok nézek nem igazán hiszem. - Fintorodtam el. Katasztrófa az összes. - Na jó akkor innentől semmi kaja. Értettétek? Este tízig itt fogtok nekem nénizni és ha akár egyetlen nyafogást is meghallok akkor az illető kirepül innen. Világos? - Undorodva ,de azért kiosztottam a cipőket. Az egyik csaj még hozzám is ért. Uram Isten nehogy Tífuszt kapjak kérlek.

- Nem tudom mit hallottatok rólam. De abban biztos lehettek ,hogy senkihez nem lesz egyetlen kedves szavam se ameddig nem teljesít úgy ahogy én azt elvárom. Vigyázzatok nagy kritikus vagyok. Azt pedig nem ajánlom ,hogy hozzám mérjétek magatokat ,mert még véletlen valaki belepusztul abba ,hogy nincs benne semmi. Csak egy átlagos ,vagy még annál csúnyább lány. Mert nézzetek először rám. Aztán a tükörbe. - Húztam el egy mozdulattal a függönyt a tükörfal elől. Hát igen látni lehetett a különbséget. Én mint egy porcelánbaba és ők mint valami mutálódások. Rémes.
- Na szóval azt garantálom ,hogy ha tőlem tanultok akkor nem sokat fogtok nevetni ,de talán lesz valami jó hatásom rátok. - Istenem miért is segítek én ezeknek?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése