- Hééé, nyugodj meg. Szóval, akkor rám is tartozik? - vontam fel érdeklődően egyik szemöldökömet, majd beljebb sétáltam és a férfi fáradtan ragyogó szemeit kezdtem fürkészni, hát ha kiderülhet valami. De semmi és ráadásul ebben a percben csörrent meg a mobiltelefonja is, így ki kellett mennie egy percre. Hajtott a kíváncsiság így nem tudtam nem belenézni az asztalon heverő mappákra, melyek lapjain kávé foltok égtelenkedtek. Drog és kábítószer kereskedés és használat, fiatalkorúak megrontásának vádja. Kellemes. Ha egyszer kiderülne, hogy Sebastian is ilyen ügyeket bonyolít le szabadidejében, valószínűleg tartom, hogy ő is úgy járna, mint a mostaniak, akiket ezzel hozhattak be. Éppen tovább lapoztam volna, hogy megnézzem kik is a gyanusítottak, de ekkor hangos csapódással vágódott be az ajtó és lépett be Christian.
- Persze, az nagyon jó lenne. Érdekel, hogyan tartjátok a rácsok között a gyanusítottakat - mondtam izgalommal színezett hangon, majd Chrisre néztem, akinek valamilyen mondanivalója volt. Aprónyi ökleim összeszorultak, de a kabát ujja eltakarta őket. Valahol megértettem, hogy behozták Sebastiant, meg Brendont, de a többiek...
- A többiek mit csináltak? Brendon és Sebastian valóban bűnös. És a többiek? Amarilla? Massie? Aki még egy legyet se ütne agyon? És Viviana? Ők mérték a drogot? Vagy esetleg számolták a pénzt? - kérdeztem ingerülten, majd közelebb sétáltam hozzá. - Milyen bizonyítékotok volt? Kötve hiszem, hogy bármit is rájuk tudtatok verni - köptem megvetően, majd a felém nyújtott kulcsot kitéptem kezéből. - Egyáltalán, én miért nem vagyok börtönben? Ugyan az a baráti társaságom... Ez az igazságszolgáltatás? Hát nagyon reálisan osztjátok a büntetéseket. - Nem mintha én is rácsok mögé akarnék kerülni, mert ugyis két percen belül kihoznának, de ez nem fear a barátaimmal szemben. - Megértem a munkád. De legalább lett volna bármiféle bizonyítékod, hogy a barátnőimet is berángasd ide. De nem volt. Induljunk. Egy perccel sem maradhatnak ott tovább - indítványoztam ellentmondást nem tűrő hangon, majd az asztalról felkaptam a slusszkulcsot és kifelé indultam, várva, hogy Christian mutassa merre kell menjek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése