Zoe

- Azért, Amarillának sem kellett volna szabadidejében olyan videót késztenie, amiben kitálal a barátairól. Kinek nincsenek hibái? Hiszen senki nem hibátlan és magán hordozza az élet kemény bélyegét. De akkor is azért vagyunk barátok, hogy ezeket a dolgokat megőrizzük, nem azért, hog videóra rögzítsük őket. Amarilla sem lehet ennyire naív, hogy azt hiszi, hogy senki nem megy be a szobályába és nem találja meg a videót! - érveltem álláspontom mellett, mert ez a része volt az, ami engem is felidegesített. Hiszen Amarillának nem kellett volna megcsinálnia azt a videót és most nem tartanánk itt. - Egy átjáró a lány kollégium, bárki megtalálhatta és eljuttathatta hozzátok. A fiúknak pedig valakit gyanusítaniuk kellett. És Amarilla botlása még a javukra is vált. Gondolj bele, ha te lennél az ő helyükben. Te nem gyanusítanád? Mert én megtenném - mondtam ridegen Christiannak, majd a színpadnál beszélgető Brendonra és Nathanielre néztem.
- Ha Amarillával valóban megtörtént, akkor adj időt neki és ne közeledj felé túl gyorsan. Tetszel neki - mosolyodtam el bohókásan. - Mikor a közelében vagy, csak rá kell nézni és szinte szikrázik a tekintete. Türelem - kacsintottam Christianra, majd elindultam a színpad felé. - Jössz az esti bemutatóra? Szívesen látunk. Kilenckor itt találkozunk - kiabáltam még vissza Christiannak, de aztán csak intettem neki egyet és vissza se nézve haladtam Brendon felé.

- Brendon, beszélnünk kell - mondtam a srácnak és megragadtam kezét és egy elkerített kis beugró felé kezdtem húzni. Nem kell, hogy mindenki szemtanuja legyen egy újabb veszekedésnek.
- Miért kerültél rá arra a videóra? Hm? Eltudod mondani? Vagy inkább gyáva féreghez méltóan csak meghúzod magad és tovább titkolod mit műveltél? - förmedtem rá Brendonra és csípőre vágtam kezeimet. Hiába tudtam, hogy mit tett, nem akartam elhinni és én tőle akartam hallani, hogy megtörtént. - Mit műveltél vele? - kérdeztem fojtott hangon és résnyire összeszűkítettem szemeimet...