- Legyen - egyeztem bele kellettlenül. - Húsz perc szünet. Pihenjetek, mert legközelebb csak három óra múlva tartunk szünetet. Aki pedig leveszi a magassarkúját, az egyből indulhat haza. Nem érdekel, hogy hol töri a lábatok, semmi hisztit nem akarok meghallani. Remek, húsz perc múlva itt találkozunk - biccentettem, majd a kitört ablaküveghez sétáltam. Lenéztem a partra, ahol az aranysárga homokban megláttam magassarkúmat. Valaki behozhatná, mondjuk aki ugyis annyira ráér.
- Emmmmaaa! - kiabáltam a lánynak, aki tátott szájjal bámulta Sebastiant. Istenem, megőrülök tőle. - Emma, ha ráérsz igazán behozhatnád a cipőmet, aztán pedig szolhatnál a karbantartóknak, hogy egy idióta barom miatt ki kellett törnöm az ablakot. Köszönöm - mondtam a lánynak, majd táskámhoz sétáltam és előkaptam belőle telefonomat. Negyvennyolc nem fogadott hívás, öt SMS és kitől? Anyámtól. Nem vagyok kíváncsi rá. Ide se kellene jönnie, eleve pocsék ötlet, hogy itt mutatja be a szakadt kollekcióját. Kár, hogy erről egyedül én vélekedem így, mindenki más él-hal egyetlen rohadt zokniáért is.
- Igen Mira, tudok róla. Azon kívül, jön Viviana anyja, aki nagy barátnője anyámnak, akkor most már jön Mr Franciaország és majd vasárnap este mindenki nézheti, ahogy anyám itt fog hisztizni, mert borzalmasak a modellek - magyaráztam unottan Mirának, miközben töröltem az SMS-eket. Ahogy kifelé indultam Sebastian állt meg mellettem.
- Azért Sebastian, mert kitalálta, hogy a te hülyeségeid miatt beáll modellnek. És hogy lásd mennyi gond van egyetlen tanítvánnyal is - mondtam nyugodt hangon, miközben kezembe vettem ásványvízemet és elindultam a szomszédos termekbe. Mielőtt azonban még kiléphettem volna a próbateremből, Illával találtam szembe magam.
- Hééé, nyugalom - próbáltam csitítani a lányt, majd figyeltem vérbe forgó íriszeit. - Értsd meg Massie-t Illa. Tudod te is, hogy milyen. Kurvázd le te is, veszekedj vele egy sort, tépd meg, törd ki a bokáját. Mit tudom én, találd fel magad Illa. Így vannak a csoportok. Én sem ugráltam örömömben, mikor ma reggel Sebastian Acerlot hatalmas McDonald's-os szatyrokkal érkezett, mikor tegnap kikötöttem, hogy senki nem eszik a próbákon. Erre csak azért is. Nem fogadott szót, nem akart segíteni... és én kihez mentem nyarvogni, hogy azonnal tegyék ki Sebastiant a próbákról? Senkinek. Hidd el, ha én elviselem azt a majmot, akkor ti Massie-val ti legjobb barátnők lesztek a próba végére. De, nyugi, megyek megnézem, hogy boldogul - köldtem egy fáradt mosolyt Illa felé, majd kitártam a hármas terem két szárnyú ajtaját és onnan figyeltem a lányokat.
- Megnyugodtam - kacagtam fel gúnyosan, majd Masshez sétáltam és leültem a mellette lévő székre. - Fel ne add nekem - simítottam ki egy kósza tincset arcából. - Éppen most mondtam Illának, milyen ügyesek vagytok, és hogy haladtok - mondtam gunyorosan. - Na, jó ez nem igaz. A te lányaid is épp olyan bénák mint az enyémek. Vasárnapig ezekból a tramplikból kell normális nőket faragnunk. Szereinted menni fog? - kérdeztem a lányt, és arcomat a lány felé fordítottam.
- Emmmmaaa! - kiabáltam a lánynak, aki tátott szájjal bámulta Sebastiant. Istenem, megőrülök tőle. - Emma, ha ráérsz igazán behozhatnád a cipőmet, aztán pedig szolhatnál a karbantartóknak, hogy egy idióta barom miatt ki kellett törnöm az ablakot. Köszönöm - mondtam a lánynak, majd táskámhoz sétáltam és előkaptam belőle telefonomat. Negyvennyolc nem fogadott hívás, öt SMS és kitől? Anyámtól. Nem vagyok kíváncsi rá. Ide se kellene jönnie, eleve pocsék ötlet, hogy itt mutatja be a szakadt kollekcióját. Kár, hogy erről egyedül én vélekedem így, mindenki más él-hal egyetlen rohadt zokniáért is.
- Igen Mira, tudok róla. Azon kívül, jön Viviana anyja, aki nagy barátnője anyámnak, akkor most már jön Mr Franciaország és majd vasárnap este mindenki nézheti, ahogy anyám itt fog hisztizni, mert borzalmasak a modellek - magyaráztam unottan Mirának, miközben töröltem az SMS-eket. Ahogy kifelé indultam Sebastian állt meg mellettem.
- Azért Sebastian, mert kitalálta, hogy a te hülyeségeid miatt beáll modellnek. És hogy lásd mennyi gond van egyetlen tanítvánnyal is - mondtam nyugodt hangon, miközben kezembe vettem ásványvízemet és elindultam a szomszédos termekbe. Mielőtt azonban még kiléphettem volna a próbateremből, Illával találtam szembe magam.
- Hééé, nyugalom - próbáltam csitítani a lányt, majd figyeltem vérbe forgó íriszeit. - Értsd meg Massie-t Illa. Tudod te is, hogy milyen. Kurvázd le te is, veszekedj vele egy sort, tépd meg, törd ki a bokáját. Mit tudom én, találd fel magad Illa. Így vannak a csoportok. Én sem ugráltam örömömben, mikor ma reggel Sebastian Acerlot hatalmas McDonald's-os szatyrokkal érkezett, mikor tegnap kikötöttem, hogy senki nem eszik a próbákon. Erre csak azért is. Nem fogadott szót, nem akart segíteni... és én kihez mentem nyarvogni, hogy azonnal tegyék ki Sebastiant a próbákról? Senkinek. Hidd el, ha én elviselem azt a majmot, akkor ti Massie-val ti legjobb barátnők lesztek a próba végére. De, nyugi, megyek megnézem, hogy boldogul - köldtem egy fáradt mosolyt Illa felé, majd kitártam a hármas terem két szárnyú ajtaját és onnan figyeltem a lányokat.
- Megnyugodtam - kacagtam fel gúnyosan, majd Masshez sétáltam és leültem a mellette lévő székre. - Fel ne add nekem - simítottam ki egy kósza tincset arcából. - Éppen most mondtam Illának, milyen ügyesek vagytok, és hogy haladtok - mondtam gunyorosan. - Na, jó ez nem igaz. A te lányaid is épp olyan bénák mint az enyémek. Vasárnapig ezekból a tramplikból kell normális nőket faragnunk. Szereinted menni fog? - kérdeztem a lányt, és arcomat a lány felé fordítottam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése