Illa:
- Jó rendben apu, de most végül is kik lesznek ott? - Kérdeztem a telefonban apámat az üzleti ebédjéről amire kérte feltétlen menjek ma el. Természetesen amit ma kellett, ruhát mentem venni, kirándulás helyett mert az egyik emberke lettem volna aki elmegy a hajó túrára. Na jó. Mindent felírtam a noteszembe, majd a tűsarkúmban tipegtem a csendes kihalt iskola folyosón. Egyik kezemben a táskám amiben az iratok vannak olyan dokumentumok amiket apa féltve kért meg őrizzem meg erre az alkalomra és ha sikerült megőriznem akkor innentől simaügy a családi vállalkozásban részt vennem. Persze.. Egyszerű fekete ruha volt rajtam, középen egy aranyozott övvel és a széle is az volt, arcom az alkalomhoz illően kisminkelve. Hajam kontyban. Nem szívesen szoktam így járkálni, mert hiszen nem szeretem az ilyen ruhákat.. bár ki szereti?
Egy halvány mosolyt, adtam az üres semmibe és megint egy telefon. - Most jut eszembe elkéne hozni az öltönyömet, mert elfelejtettem lennél olyan kedves kislányom? - Megcsóváltam a fejemet, és mondtam apának elviszem neki félóra és ott vagyok. Fél óra mi? Éreztem, egy ismerős férfi parfümöt és húzn kezdett, és a papírok felét is elhagytam... Hát, de..
- Nathaniel Cole Hemsworth azonnal engedj el! Tudod, hogy most kéne mennem arra az ebédre, és képes vagy elhurcolni? Hallasz te egyáltalán Nate! - Kiabáltam a srácra, mikor beültem az autójába. Hát én innen azonnal kiszállok nekem a másik irányba kell mennem.
De el is indult. Mi baja lehet ennek?Felvontam a szemöldökömet, és most már végképp dühös voltam, hogy az esélyeimet elszúrja...
- Hallasz te egyáltalán vagy a füleden ülsz, mi a fenéért rángattál be a kocsiba? És hova viszel egyáltalán? Van fogalmad arról, hogy mit szalasztok el? Cole az istenit... - Hisztiztem, de látszólag se füle se farka, remek nem hiszem el, ezt a csávót fejbe kéne lőni és akkor nyugta lesz. Amikor megálltunk, én egyből kiszálltam a kocsiból becsaptam az ajtját és neki dőltem. Táskám nálam, és már jönnek a hívások és az üzenetek. Remek. Remek. Remek...
- Cole, nekem mennem kéne azonnal. Vigyél vissza az iskolába, mert ott maradt egy halom fontos dolog! Azonnal vissza akarok menni és egy percet sem várok... - Felvontam a szemöldökömet, mi az istenért várunk egy kikötőben. Jól is nézünk ki egy srác aki a haját borzongatja és egy ideges hisztiző lány akinek a jövője most úszik le a lefolyóba. Mi az, hogy csináljam amit mondd? Mi vagyok én valami kutya? Esküszöm leütöm a srácot, nem hiszem el.. éreztem, hogy magamhoz húz, de nem értem még mindig... Inkább próbáltam lenyugodni, és most kéne egy cigaretta de én nem dohányoztam sosem csak egyszer tavaly, egy buliban nem is esett jól.
- Várok.. ahogy az uraság, óhajtja.. - Válaszoltam flegmán, a srácnak, majd az oszlopnál láttam. Ekkor pillantottam meg, Norat és hogy kihez, megy oda Nate. Remek... nem akarok én itt veszekedést de jó lenne tudni mi van... Még vártam, nem megyek oda rendezze le amit le akar vele rendezni...
Most komolyan ezért kellett kijöjjek a kikötőbe mert ő akar beszélni a kicsikurvácskával? Komolyan ez se normális Sosem volt ő egy Hemsworth és azok mindig idióták....
Nora & Chris:
Már türelmetlenül vártam, hogy visszaérkezzünk a kikötőbe mert első dolgom lesz leszállni a hajóról. Isteni volt a kirándulás a barlangban egyszerűen oda vissza kell majd mennem, mert nagyon megtetszett az a hely. Olyan nyugodt volt a légkör.. Hamár légkörről beszélgetünk a bátyámék eltüntek én Canzievel meg Massievel léptem le a tömegben. Ahh, szárasság és végre a földet érzem a talpam alatt. Szabadság.. A napsütés melegét még mindig éreztem.
- Éjszaka ki kéne lógni az erdőbe, elmehetnénk az elhagyatott házhoz, mit szólsz Canzie? Ami az erdő közepén van. - Kérdeztem a lányt, amikor éreztem egy erős rántást és hirtelen rázott ki a hideg és remegett meg a térdem és néztem, fel az ismerős két szempárba. Hangom inkább elcsuklott, de nem mutattam azt, hogy tartok Natettől. De elégedett képett vágtam, hogy ideges. Ezt le lehetett az arcomról olvasni.
- Hello. - Köszöntem, neki de nem néztem a szemébe amikor beszélni kezdett, és éreztem hogy magához, húzott és a szorítása kicsit fájt. Megszólalni nem tudtam hirtelen, még mindig megremegtem, ajd erőt vettem magamon. - Nem mindegy az neked, hogy hol csináltam és mikor? Amint látom elértem azt a hatást, hogy szenvedj. Pedig tényleg olyan édesek... - Válaszoltam neki cinikus vigyorral, bár lehet hogy nem kellett volna. Még mindig nem néztem a szemébe, ellöktem magamtól, és úgy néztem a srácra.
- Programja mi? Christian féle kurzusa volt talán még most is tart neki. Ami, azt illeti csak azért csináltam hogy neked fájjon. Fájjon az amit másnak okozol. Nem nyúlhatsz a bátyámhoz, mert... - Elcsuklott a hangom mikor meghallottam az ismerős férfi hangott.
- Nem mész el a közeléből... - Jelent meg Zoeval. Remek...
- Srácok. Ne veszekedjetek. - Persze rögtön kettőjük közé álltam mielőtt egymásnak esnének. Jó igaz Christian csinálta a videót, de nem kell tudnia hogy én elküldtem neki, és az övéről kitöröltem. Elég ha egy ember áll rajta bosszút az meg én vagyok. - Hemsworth. Jobbha most elmész. Gyerünk. - Sziszegtem a férfinak és közben Zoera és Chrisre néztem rémült szemmel, majd ahogy néztem körül, megpillantottam Amarillát is. Ez meg mi a bánatot keress itt? Néztem Zoera és biccentettem a fejemmel, majd még Canzieéket kerestem mert meg akartam lógni ettől a helyzettől.. Magyarázkodni utálok a legjobban, de nem.. lehet hazudni is, de én sosem tudok jól hazudni mindig lebukok, ez köztudott...
Már türelmetlenül vártam, hogy visszaérkezzünk a kikötőbe mert első dolgom lesz leszállni a hajóról. Isteni volt a kirándulás a barlangban egyszerűen oda vissza kell majd mennem, mert nagyon megtetszett az a hely. Olyan nyugodt volt a légkör.. Hamár légkörről beszélgetünk a bátyámék eltüntek én Canzievel meg Massievel léptem le a tömegben. Ahh, szárasság és végre a földet érzem a talpam alatt. Szabadság.. A napsütés melegét még mindig éreztem.
- Éjszaka ki kéne lógni az erdőbe, elmehetnénk az elhagyatott házhoz, mit szólsz Canzie? Ami az erdő közepén van. - Kérdeztem a lányt, amikor éreztem egy erős rántást és hirtelen rázott ki a hideg és remegett meg a térdem és néztem, fel az ismerős két szempárba. Hangom inkább elcsuklott, de nem mutattam azt, hogy tartok Natettől. De elégedett képett vágtam, hogy ideges. Ezt le lehetett az arcomról olvasni.
- Hello. - Köszöntem, neki de nem néztem a szemébe amikor beszélni kezdett, és éreztem hogy magához, húzott és a szorítása kicsit fájt. Megszólalni nem tudtam hirtelen, még mindig megremegtem, ajd erőt vettem magamon. - Nem mindegy az neked, hogy hol csináltam és mikor? Amint látom elértem azt a hatást, hogy szenvedj. Pedig tényleg olyan édesek... - Válaszoltam neki cinikus vigyorral, bár lehet hogy nem kellett volna. Még mindig nem néztem a szemébe, ellöktem magamtól, és úgy néztem a srácra.
- Programja mi? Christian féle kurzusa volt talán még most is tart neki. Ami, azt illeti csak azért csináltam hogy neked fájjon. Fájjon az amit másnak okozol. Nem nyúlhatsz a bátyámhoz, mert... - Elcsuklott a hangom mikor meghallottam az ismerős férfi hangott.
- Nem mész el a közeléből... - Jelent meg Zoeval. Remek...
- Srácok. Ne veszekedjetek. - Persze rögtön kettőjük közé álltam mielőtt egymásnak esnének. Jó igaz Christian csinálta a videót, de nem kell tudnia hogy én elküldtem neki, és az övéről kitöröltem. Elég ha egy ember áll rajta bosszút az meg én vagyok. - Hemsworth. Jobbha most elmész. Gyerünk. - Sziszegtem a férfinak és közben Zoera és Chrisre néztem rémült szemmel, majd ahogy néztem körül, megpillantottam Amarillát is. Ez meg mi a bánatot keress itt? Néztem Zoera és biccentettem a fejemmel, majd még Canzieéket kerestem mert meg akartam lógni ettől a helyzettől.. Magyarázkodni utálok a legjobban, de nem.. lehet hazudni is, de én sosem tudok jól hazudni mindig lebukok, ez köztudott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése