2010. november 27., szombat

Viviana

 - Jó, akkor máshogy mondom, hogy megértsd. Én NEM AKAROK rá érni! Világos? - sziszegtem ingerülten, mikor Hemsworth berántott maga alá. Tényleg el fogok késni. Miért muszáj nekem mindenhonnan késni? Pedig nem szeretek... annyira... 
 - Add ide a telefonom! Hemsworth, megöllek ha valamit tönkre teszel nekem! - kiabáltam kétségbeesetten, miközben megkíséreltem visszaszerezni a mobilomat.
 - Mi az, hogy nem is akarok elmenni?! Nagyon is akarok! Egyszer a büdös életben ne tegyél keresztbe nekem könyörgöm! Ahhoz meg, hogy kivel, mikor és hova megyek már tényleg semmi közöd. - nyöszörögtem ingerülten. Uram istenem... kérlek, szüntesd meg ezt az igazságtalanságot. Csapjon bele a ménkű vagy valami ilyesmi. 
Mikor kihangosította a telefont a döbbenettől eltátottam a számat. URAM ÖRDÖGÖM! Lelöktem magamról a srácot, majd vöröslő arccal és minél hangosabban  próbáltam tudatni a vonal másik végén lévővel a helyzetet amibe kerültem.
- Nos, az a helyzet, hogy egy kicsit lehet, hogy késni fogok. - magyaráztam zavartan.
 - Rendben édes, de mit keres veled Hemsworth és miért ilyen tompa a hangod? 
- kérdezett vissza. Te szent isten... Erre most mit válaszoljak? Hát kérlek Mark, Hemsworth azért van itt, mert berontott a szobámba miközben öltöztem, aztán elsüllyesztette a telefonomat a nadrágjában? Nagyon értelmes ám...
- Hát izé... Ömm... tudod Hemsworth eljött megkérdezni, hogy hol találja... izé... Mr.Farrist és én meg megmondtam neki. - cincogtam három oktávval magasabb hangon. Csak ne bukjak le, csak ne bukjak le...
- Jó, de miért ő hívott? - Úristen... 
- Nem lehetne, hogy ezt később beszéljük meg? Most ugye késni fogok, de azt nem tudom mennyit, szóval... ööö mi lenne, ha elhalasztanánk? - kérdeztem még mindig vinnyogva. Válasz azonban nem érkezett, mert Mark kinyomta a telefont. Gyilkos tekintettel fordultam a még mindig az ágyamon terpeszkedő felé.
- Miért-kell-neked-mindig-kicseszni-velem?! - szótagoltam dühösen. - Most pedig ha már voltál kedves tönkretenni az egész napomat, igazán elhúzhatnál innen a francba, mert nem kívánok veled társalogni. - mutatta az ajtó felé. Hát kössz, ez kellett nekem. Mindig, mindent tönkretesz. szerintem sportot űz belőle, hogy tönkretegyen.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése