Amarilla

Csak néztem Gwenre aki nem igazán volt elragadtatva, a művünktől Rideg tekintetével néha megijesztett. Egyetértettem Zoeval, hogy le kéne lépnünk, de ennek az esélye egyenlő a nullával.
Mivel Gwen bírkozó fél kézzel feltudja kapni Zoet is hogyhaarra kerülne a sor, szóval én meg sem próbáltam fel állni. Zoe az kiakart menni de már késő volt ugyan is bezárta a szobát. Csak vigyorogtam és nem bírtam megállni, hogy ne röhögjek olyan cukik voltak főleg Bred aki utálja a rózsaszínt. Felébredt Sebastian is, meg Nathaniel is, én már  sírtam a röhögéstől a földön toporzékolva.
- Olyan cukik vagytok.... - Mondtam nekik vigyorogva, amikor azon kaptam magam, hogy Sebastian felkap. Én még mindig röhögök, de rúgdalozom is meg csípem is, hogy tegyen le... hova a francba visznek?
- Nem vagyok egy zsák szemét tegyééééél le, azonnal... - Toporzékoltam és ütőttem... nem hiszem el. Natere pillantottam aki meg Zoet vitte és ő is röhögött.  Mi van? Új szoba hol? Néztem amikor a csúszdára rakott le. Na neee..
- Felejtsétek el, hogy fogunk kimászni? - Ekkor már le is lökött és utánam Zoe jött megfogtam a lányt segítettem fel állni.  - Engedjetek már ki az isten szerelmére. Fúj de büdős van itt. Sebastiaaan, Nateeeeeee... bátyuus.. - Kiabáltam de senki nem hallott, meg. Na jó a hülyék társasága,  ilyenkor próbálna felmászni oda. Ez egy szennyvíz csatorna és remélhetőleg a városé. Ha valamelyik részén elindulunk egy lépcső sorhoz megyünk. Felemeljük a csatorna fedelet és kijutunk. Na jó.  Jobb oldalt ha elindulunk van a rendőrség. - Gyere Zoe, nem várjuk meg a holnapot. Egyébként mit szorongatsz a kezedben? - Kérdeztem a könyvre nézve, majd elindultam. Hagytam, hogy Zoe megfogja a karomat. Történetesen nem félek az ilyen helyektől csak a patkányoktól. De az fent is van az iskolában rengeteg.

- Nyugi, tudom hova megyünk. Mivel apám építette a sulit és ezt is ő tervezte, történetesen tudom hol fogunk, kilyukadni. Sulitól 15 percnyire a rendőrségnél, patkányokra vigyázz az van itt rengetg... - Mondtam a lánynnak, majd meg is pillantottam a lépcsőt. Körbe néztem a korom sötétben, majd néztem barátnőmre és fel másztam. Persze, jó helyen kötöttünk ki. Éreztem hogy valaki piszkálja a lábamat, de rájöttem, hogy Zoé az. Nem akartam még kimenni, csak egy beszélgetést hallottam.

- Nyugi, tudok a gyerekre vigyázni. Tudod elszoktunk lenni és az asszonyt is bemutatom neki.
- Öregem úgy beszélsz mint egy házas ember.
- Most miért nem?
- De-de, csak vigyázz megütöd ezzel a bokádat. Meddig lesz akkor nálad?
- Jaspert, akkor 3 nap. Történetesen úgyis a pótapja vagyok nem? szóval... na menjünk kapjuk el a rossz fiúkat.. - Hallgattam Chris és Tom beszélgetését és miután elhajtottak, akkor másztam ki. Gyerek? Házas? Te jó ég... hova kerültem én... Segítettem Zoenak is kimászni, majd biccentettem, hogy induljunk el a suliba, vissza...
-Nem tudom mit fogunk kapni a fiúktól, megint.. ha meglátnak,minket rossz helyre raktak be.  - Mondtam enyhe vigyorral majd egyre jobban Chris gondolata és mondata volt a fejemben.