Chris:
- Rendben van.. - Mondtam Zoénak, majd láttam, hogy egyedül a lány martadt és a fiúk na jó. berakom hozzájuk nem fog érdekelni... utálhat de feleslegesen raktam hátra. Biccentettem a szőke lánynak, hogy maradjon majd hátra mentem. - Darwin... - Szóltam ridegen, de nem néztem rá. Megfogtam a karját, gyengéden, és kinyítotam a fiúk celláját, és be vitettem oda.
- Nem vagyok kutya... akit ráncigálni kell, nem megyek be hozzájuk... esélytelen. Farrel ezt nem teheted.... - Szegezte, a rácsra a kezeit, amikor rájuk zártam én meg csak rideg pillantásommal néztem a lányt.
- Felszabaudl még egy cella és ne marjátok egymást. Akkor békében meg leszünk. Rendben? Aki hozzá mer érni a lányhoz, annak elintézek egy szép kis hosszú életet egyen ruhával és bérelhet magának cellát, mit tudom én kocsi és bankrablás miatt. Az ügyészség szereti az ilyeneket... hm a kedvencük a gyilkosság. Szóval ehhez tartsák magukat. - Fenyegettem meg őket Illát védve, majd Natere néztem és vigyorogtam. - Aranyom, induljunk a lőtérre. Ott mindig csak a lyukra kell célozni és szerintem a te lyuk érzéked kivéló. Tökéletesen lehet vele célba találni. - Moondtam vigyorogva, és humorizáltam.. Zoé érti a poént, de Nathaniel csak féltékeny és ezért őt élvezettel hergelem mert ez a mondat számára nem poén. - Na menjünk. - Fogtam meg a derekát és megfordítotam a folyosó felé és elindultunk. Mindjárt kezdődik a kihallgatás is addigra jó lenne végezni. Acerlot ma még bent tölti a többiekkel az éjszakát az is biztos.
- Rendben van.. - Mondtam Zoénak, majd láttam, hogy egyedül a lány martadt és a fiúk na jó. berakom hozzájuk nem fog érdekelni... utálhat de feleslegesen raktam hátra. Biccentettem a szőke lánynak, hogy maradjon majd hátra mentem. - Darwin... - Szóltam ridegen, de nem néztem rá. Megfogtam a karját, gyengéden, és kinyítotam a fiúk celláját, és be vitettem oda.
- Nem vagyok kutya... akit ráncigálni kell, nem megyek be hozzájuk... esélytelen. Farrel ezt nem teheted.... - Szegezte, a rácsra a kezeit, amikor rájuk zártam én meg csak rideg pillantásommal néztem a lányt.
- Felszabaudl még egy cella és ne marjátok egymást. Akkor békében meg leszünk. Rendben? Aki hozzá mer érni a lányhoz, annak elintézek egy szép kis hosszú életet egyen ruhával és bérelhet magának cellát, mit tudom én kocsi és bankrablás miatt. Az ügyészség szereti az ilyeneket... hm a kedvencük a gyilkosság. Szóval ehhez tartsák magukat. - Fenyegettem meg őket Illát védve, majd Natere néztem és vigyorogtam. - Aranyom, induljunk a lőtérre. Ott mindig csak a lyukra kell célozni és szerintem a te lyuk érzéked kivéló. Tökéletesen lehet vele célba találni. - Moondtam vigyorogva, és humorizáltam.. Zoé érti a poént, de Nathaniel csak féltékeny és ezért őt élvezettel hergelem mert ez a mondat számára nem poén. - Na menjünk. - Fogtam meg a derekát és megfordítotam a folyosó felé és elindultunk. Mindjárt kezdődik a kihallgatás is addigra jó lenne végezni. Acerlot ma még bent tölti a többiekkel az éjszakát az is biztos.
Illa & Bred
Csak ültem, gondolkodva, hogy mit éne tenni én nem voltam akkor ki? más nem tudhatott erről... és itt jön a kérdés, hogy akkor engem mi a fenéért, raktak be abörtönbe? persze.. na mindegy... rájövök ki az aki még tudott a dolokról az megkeserüli én soha nem adnám fel a barátaimat, de még is nekem kell rettegnem Brendontól, Sebastiantól és Nathanieltől. Nyeltem egy nagyot, amikor kinyílt a cella ajtó és Farrel közölte, hogy hova megyek én heves tiltakozásba kezdtem, d eő húzott mint egy kutyát. Nem hiszem el...
- Ezt nem teheted.. - Néztem a férfira haragosan, ő csak ridegen állt és nézett rám. Megfenyegette a fiúkat, igen ők nem bántanának. Vagy még is? Láttam ahogy Zoéval elhalad, én fogtam magam és az egyik sarokba kuporodtam össze, és csak azt kívántam bárcsak álom lenne felébredünk és ott vagyunk az iskolában. Nem akarok itt lenni... Meg kéne szólalnom, de jobbnak találom, ha csendben maradok. - Nem én voltam aki köpött. - Motyogtam csendesen, Brendonnak, aki mellettem volt.
- Persze, én meg nem erőszakoltalak meg.
- Persze, ne játszd már meg magad... - Néztem ijedten Brendonra. Hiába, hogy a bátyám azért féltem tőle, most. Előjött az a félelem amit 9.-ben éreztem... jézusom..
- Nekem jobban hinne mint egy kislánynak, aki összefekszik mindenféle alakokkal. Bocs, a férfi szavak többet érnek. - Mondta erőteljes fenyegető hanggal, majd felkaptam a fejemet és Natere néztem, és kerestem valami biztos pontot, de az ő szemében nem találtam semmit. Sebastianban meg végképp.. egy vadálattal, egy őrülttel és egy drogossal vagyok összezárva. Komolyan ez tiszta jó...
- Szemét vagy..
- Miért te nem vagy szemét, hogy beköptél minket? Ráadásul Hemsworth semmit nem csinált? Komolyan nem vagy normális. Legközelebb apáékat fogod feljelenteni? Vagy esetleg valakit gyilkosság vádjával gyanusítasz? Abban tökéletesen profi vagy. Ha kijutunk, innen Húgi garantáltan nehéz éved lesz erre készülj fel. Nem fogsz minket megúszni és már meg is van a büntetésed részemről. - Mondta fenyegető hangon, a hangom elcsuklott. Előre félek hogy mit fog kitalálni.
- Na persze, nem fogok semmilyen büntetésben részt venni pláne nem a tiédben. Azt lesheted. Nem csináltam semmit. Hányszor mondjam még? - Kiabáltam a bátyámra, majd az arcomat visszaraktam a két lábam közé és a földet bámulta, és pityeregni kezdtem....
Csak ültem, gondolkodva, hogy mit éne tenni én nem voltam akkor ki? más nem tudhatott erről... és itt jön a kérdés, hogy akkor engem mi a fenéért, raktak be abörtönbe? persze.. na mindegy... rájövök ki az aki még tudott a dolokról az megkeserüli én soha nem adnám fel a barátaimat, de még is nekem kell rettegnem Brendontól, Sebastiantól és Nathanieltől. Nyeltem egy nagyot, amikor kinyílt a cella ajtó és Farrel közölte, hogy hova megyek én heves tiltakozásba kezdtem, d eő húzott mint egy kutyát. Nem hiszem el...
- Ezt nem teheted.. - Néztem a férfira haragosan, ő csak ridegen állt és nézett rám. Megfenyegette a fiúkat, igen ők nem bántanának. Vagy még is? Láttam ahogy Zoéval elhalad, én fogtam magam és az egyik sarokba kuporodtam össze, és csak azt kívántam bárcsak álom lenne felébredünk és ott vagyunk az iskolában. Nem akarok itt lenni... Meg kéne szólalnom, de jobbnak találom, ha csendben maradok. - Nem én voltam aki köpött. - Motyogtam csendesen, Brendonnak, aki mellettem volt.
- Persze, én meg nem erőszakoltalak meg.
- Persze, ne játszd már meg magad... - Néztem ijedten Brendonra. Hiába, hogy a bátyám azért féltem tőle, most. Előjött az a félelem amit 9.-ben éreztem... jézusom..
- Nekem jobban hinne mint egy kislánynak, aki összefekszik mindenféle alakokkal. Bocs, a férfi szavak többet érnek. - Mondta erőteljes fenyegető hanggal, majd felkaptam a fejemet és Natere néztem, és kerestem valami biztos pontot, de az ő szemében nem találtam semmit. Sebastianban meg végképp.. egy vadálattal, egy őrülttel és egy drogossal vagyok összezárva. Komolyan ez tiszta jó...
- Szemét vagy..
- Miért te nem vagy szemét, hogy beköptél minket? Ráadásul Hemsworth semmit nem csinált? Komolyan nem vagy normális. Legközelebb apáékat fogod feljelenteni? Vagy esetleg valakit gyilkosság vádjával gyanusítasz? Abban tökéletesen profi vagy. Ha kijutunk, innen Húgi garantáltan nehéz éved lesz erre készülj fel. Nem fogsz minket megúszni és már meg is van a büntetésed részemről. - Mondta fenyegető hangon, a hangom elcsuklott. Előre félek hogy mit fog kitalálni.
- Na persze, nem fogok semmilyen büntetésben részt venni pláne nem a tiédben. Azt lesheted. Nem csináltam semmit. Hányszor mondjam még? - Kiabáltam a bátyámra, majd az arcomat visszaraktam a két lábam közé és a földet bámulta, és pityeregni kezdtem....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése