2010. október 13., szerda

Nathaniel


Hátamat a lift falának vetettem. Már mindenki felement egy ideje, így most Vivianaval álltam egy liftben. Ugye beszél velem. Nem is tudom mit erőlködöm. Pedig én akkor is meg fogom szerezni magamnak. Magamba bolondítom ezzel felhergelve a kis kifutó pincsiét. Két legyet üthetek ezzel egy csapásra. Tökéletes ötlet és ilyen tökéletesen felülmúlhatatlan és egyedi ötlet is csak Nathaniel Hemsworth fejéből pattanhat ki. Még egy csajjal több, akinek én törtem össze a szívét. Eszmefuttatásom után gonosz vigyorra húztam ajkaimat, majd vetettem egy kegyetlen pillantást Vivianara. Éppen azzal voltam elfoglalva, hogy kitaláljam, hogyan is kezdjem el meghódítani, mikor a lift hirtelen megállt. Ez is csak az én szerencsémre játszik, egy igazi mázlista vagyok. A lány, láthatólag megijedt én viszont csak elégedett vigyort eresztettem meg, miközben figyeltem, hogy a liftben lévő lámpa villogni kezd. Még jobb...
- Viviana, most itt ragadtam ebben a borzalmas és két méterszer két méteres liftben. Elmondanád mit csináljak, hogy ne unjam el magam, amíg nem vesznek észre minket? - kérdeztem cinikusan Vivit, majd beletúrtam hajamba.
- Te nem érzed úgy, mintha mennének össze a falak? Kezd melegem is lenni és meg fogok fulladni, nem kapok levegőt - zihláltam, persze belül vigyorogtam.
- Lehet, hogy gyakorolnod kellene a szájon át lélegeztetést - magyaráztam kétségbeesetten a lánynak, hiszen tökéletesen játszottam el a klausztrofóbia tüneteit, egy profi színész sem csinálta volna jobban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése