Sebastian+Massie

Tim és Mess

Oké akkor most irány Amerika. Jó kis utazás lesz ,de én nem lennék annak a három tanárnak a helyében akik önként felajánlották ,hogy velünbk tartanak, mert ahogy az utazók listáját néztem, hát nem sok jóra számíthatunk. De hát sajnálom, ők jelentkeztek. Na mindegy minden olyan cuccot beraktam egy nagy sporttáskába ami halálosan fontos, a többit meg leszarom. Nem fogok bazi nagy bőröndöket cipelgetni.

- Tim, várj meg. - Hallottam a kiáltást ,mikor éppen a lépcsőnél jártam.
- Mi van? - Fordultam hátra unottan, mit akar már megint? Kikészít ez a csaj.
- Hát nyugodtan rájöhetnél, ha ránéznél arra amit húzok. Na tessék hozd. - Vette oda gúnyosan az unokahúgom és letette elém a mind a két rózsaszín óriási bőröndjét.
- Na jó ezt most elfelejtheted.... - Vetettem oda neki. Mit képzel ez ,hogy majd én cipelgetem a cuccát? Komolyan nem normális.
- Tudod mit beszéltetek apuval, még egy rossz szó és mész az új sulidba. Mellesleg védekezni se tudnál, tudod jól ,az én véleményem számít. - Na jó most fogom megfojtani. Nyugi igaza van. És nem fogok ilyen zárdasuliba menni.
- Utállak. - Vetettem oda neki és felhúztam vállamra táskám ,aejd bőröndjeivel leevickéltem a lépcsőn. Kis hijján pofára estem párszor. Hú de kikészítő ez a csaj. Egyszer agyonütöm.

- Na jó. Tessék. Innentől a tied. - Raktam le neki a busz előtt. Majd saját táskámmal odasétáltam ,az éppen háttal álló Natehez és teljes erővel fejbe vágtam a sporttáskával.
- Hali. Most agyon kéne ,hogy üsselek a korai ébresztésért. - Igen vagy hajnali 5kor keltem ,mert Nathaniel volt olyan kedves ,hogy felzargatott mindenkit hajnalban...