Mira:
Nyár, vége.. Költözés, és új élet. Remek.. Anyámék egy újabb börtönbe küldenek a helyett, hogy Franciaországban tanulnék tovább. Miért is kellett eljönnöm a régi suliból? Mert a magaviseletem nagyon borzalmas volt és neveletlen voltam, tehát így látták helyesnek. Pedig élveztem, a sulit és a haverokat.
Samuel és Veronica vittek autóval, mivel apám nem volt hajlandó elkísérni. Ugye milyen kedves tőle? Keserű mosollyal búcsúztam el tőle, és szálltam be a büdös, autóba. Így hívom a limonkat... A Ravenwood familia Franciaország begyepesedett családja.. Apám, Franciaország Minisztere tehát mindenhová eljuthatok ahova akarok, de meg kell magam emberelnem.
Unottan bámultam ki az autóból, és gondolkoztam el további életemen... Komolyan mint egy apáca iskola. Tánc az életem nem hiszem el attól megfosztottak. Zenelejátszó a fülemben és éppenhogy aludtam.
Órák kérdése és megérkezek.. Vera és Sam beszélgettek én csak fél füllel hallgattam miket beszélnek, és inkább jobbnak tartottam ha nem szólók semmit.
A téma még mindig a rendbontásom meg az ilyenek.. a Miniszter picilánya miért viselkedik így elrontja a család nevet. Na hja. De nem érdekelt. Megállt a kocsi, és sóhajtottam egyet. Ránéztem a bátyámra boci szemekkel, de ő mint mindig ridegen nézett rám. Kinyította a kocsi ajtaját, és én kiszálltam. Mutattam a lelkes külsőm, de persze ismernek már, és nem hitték el. Veronicától elbúcsúztam és Sam kísért fel a szobámba.
- Itt volnék... - Dörmögtem magam elé, majd a bőröndömet, letette az ágyra és még mindig csak a barátságtalan arcát mutatta, amiről tudtam, hogy mit jelent. Végig hallgattam a monológját, átöleltem majd a zenelejátszómat, elraktam és elkezdtem járkálni az üres iskolába. Még kihalt volt nem lett volna itt senki, persze hiszen kora reggel van. Csak egy lány visítást hallottam gyors léptekkel, haladtam a fiú kolesz felé.
- Nem kell ekkorát kiabálni, az egész iskola bezeng... - Szóltam a lányra, aki számomra ismeretlen volt. - Helló Lisa vagyok. - Mutatkoztam be, majd lehuppantam mellé a kanapéra.
Nyár, vége.. Költözés, és új élet. Remek.. Anyámék egy újabb börtönbe küldenek a helyett, hogy Franciaországban tanulnék tovább. Miért is kellett eljönnöm a régi suliból? Mert a magaviseletem nagyon borzalmas volt és neveletlen voltam, tehát így látták helyesnek. Pedig élveztem, a sulit és a haverokat.
Samuel és Veronica vittek autóval, mivel apám nem volt hajlandó elkísérni. Ugye milyen kedves tőle? Keserű mosollyal búcsúztam el tőle, és szálltam be a büdös, autóba. Így hívom a limonkat... A Ravenwood familia Franciaország begyepesedett családja.. Apám, Franciaország Minisztere tehát mindenhová eljuthatok ahova akarok, de meg kell magam emberelnem.
Unottan bámultam ki az autóból, és gondolkoztam el további életemen... Komolyan mint egy apáca iskola. Tánc az életem nem hiszem el attól megfosztottak. Zenelejátszó a fülemben és éppenhogy aludtam.
Órák kérdése és megérkezek.. Vera és Sam beszélgettek én csak fél füllel hallgattam miket beszélnek, és inkább jobbnak tartottam ha nem szólók semmit.
A téma még mindig a rendbontásom meg az ilyenek.. a Miniszter picilánya miért viselkedik így elrontja a család nevet. Na hja. De nem érdekelt. Megállt a kocsi, és sóhajtottam egyet. Ránéztem a bátyámra boci szemekkel, de ő mint mindig ridegen nézett rám. Kinyította a kocsi ajtaját, és én kiszálltam. Mutattam a lelkes külsőm, de persze ismernek már, és nem hitték el. Veronicától elbúcsúztam és Sam kísért fel a szobámba.
- Itt volnék... - Dörmögtem magam elé, majd a bőröndömet, letette az ágyra és még mindig csak a barátságtalan arcát mutatta, amiről tudtam, hogy mit jelent. Végig hallgattam a monológját, átöleltem majd a zenelejátszómat, elraktam és elkezdtem járkálni az üres iskolába. Még kihalt volt nem lett volna itt senki, persze hiszen kora reggel van. Csak egy lány visítást hallottam gyors léptekkel, haladtam a fiú kolesz felé.
- Nem kell ekkorát kiabálni, az egész iskola bezeng... - Szóltam a lányra, aki számomra ismeretlen volt. - Helló Lisa vagyok. - Mutatkoztam be, majd lehuppantam mellé a kanapéra.
Matt & Gwen
Igen, a kosár.. minden álmom. Olyan szépet álmodtam mint még soha. Megnyertem a csapatommal a kosármeccset, és a csajok meg csak úgy imádtak. Na igen. Ki ne imádná Mattet? Szépen mosolyoghattam álmomban, hiszen mikor kinyítottam a szemem egy vödör hideg vízzel ébredtem. Édes drága bátyám, keltet fel, aki mint mindig olyan fitt volt. Nem tudom honnan szerezz ennyi erőt, igazán adhatna nekem is, hiszen a kosár mindig kifáraszt.
- Jó reggelt, Öcsipók. Ma van a nagynap.. - Vigyorgott én meg csak a takaró alá bújtam még 5 perc és megyek. Ő becsomagolt már, én még nem annyira hiszen hozzá se nyúltam, tegnap a bőröndömhöz. Persze, ha anyám meglátja kiabálni fog velem, hogy miért mindent az utolsó percben fogok pakolni és készülni példát vehetnél a bátyádról bla bla bla... Már untam a szövegeit. Illa, Törökországból érkezik magán géppel a sulihoz. Persze mint mindig a jó kislány apucival, érkezik.. Úgy utáltam ilyenkor.
Fel keltem, a boxeremet leváltottam meg holt vizes volt amire morogtam is. Csendben pakoltam gyors sebességgel.
- Lent megvárunk a reggelidet a kocsiban elfogyaszthatod. Sült szar. - Röhögött, én gyilkos szemekkel néztem rá.
- Tünés, mindjárt jövök.. - Kiabáltam rá. Idegesen csuktam be a bőröndöm, cipzárját, és a zenelejátszó meg a mobilom a farmerom zsebébe kötött ki. Remélem nem felejtettem el semmit... mert akkor nekem annyi... Kaptam a fejemhez, amikor eszembe jutott, hogy a laptopot is vinni akarom. Bátyus, erről nem fog lebeszélni. Vigyorogtam el ördögien majd a bőröndöm legaljára tettem. Elindultam lefelé az étkezőbe, persze az inasunk, már becsomagolta a reggelimet, me gis köszöntem neki és megkaptam hozzá a jó megérdemelt kakaómat, mert segítettem neki főzni. Tudjátok hogy tudok főzni? Nyáron jártam szórakozás mellett tanfolyamra, a pizzát is remekül tudom megcsinálni.
Persze lesznek akik nem esznek belőle. Elindultam ki az autóhoz, majd beszálltunk. Anya dolgozni ment így tehát a sofőrünk Alejandro vitt el a sulihoz. Ezért jó, hogy Sidneyben él az ember hamar ott van mindenhol. Főleg, mi. Még a rendőrségnek sem kell bemutatnunk az igazolványunkat hiszen befolyásosak vagyunk a városban. Persze ezt mindenki tudja. Legalábbis helybéliek. Nem szóltunk egymáshoz egész úton, egyik az egyik oldalról, másik a másik oldalon bámult. Zenelejátszó a fülemben és a mobilommal szórakoztam. Éppen az egyik csajjal sms-ztem nem tudom hogy hívják, de jó nő volt és kész. Ez számít. Gwennél is ez volt a fő állandóan versenyeztünk, melyik csajt szédítjük el hamar. Ezen mindig jókat terültem mikor több lány volt nálam mint nála. Sóhajtottam egyet és megérkeztünk.
A fiú koleszbe lépkedtünk magyaráztam mindent Gwennek. Ahogy beléptünk Vivikét és egy új lányt pillantottam meg.
- Hi everybody. - Köszöntünk egyszerre Gwennel. - Vivi édesem nincs jobb dolgod mint hogy mosogatnod és mosnod kell? Fiú koleszben nem tévézhetsz csak úgy.. - Mentem oda és öleltem át Vivit. - Ő a bátyám, Gwen. - Mutattam be neki és az új csajnak csaj biccentettem és méregetni kezdtem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése