Illa & Christian

Próbáltam higgadt maradni, de nem tudtam egyszerüen nem ment. Hiszen nem csukhatnak le nem csináltam semmit.. nem csináltunk semmit... Én legalábbis... de mi a fene.. csak hallgattam Brendont ahogy Natenek mondja miér tvagyunk itt és néz rám gyilkos pillantással.
- Most mi van? Nem én voltam... Sebastianon és Naten kivül senki nem tudta... én nem köptem...  - Vágtam rá  és néztem a lányokra amikor Sebastian szólt nekem. Odaléptem hozzá de ő csak a hajamat, fogta meg és húzni kezdett.  Apa ezt megtudja, kikészül... - Engedj már el Sebastian ez fáj én nem köptem senkinek... - Sikítottam.  És hallottam Nathaniel fenyegetését.. - Volt egy videó kazetta a szobámban.. és nem tudtam mi az, egyszer néztem meg de utána elsülyesztettem... nem lehetséges, hogy azt találta meg valaki?  Kérdeztem ijedten a fiúkra nézve és a tekintetem a földet bámulta, majd jött valaki és kinyította a cella ajtót.
- Nem Block te maradsz Darwin jön. - Szólt a rendőr és én a tekintetemmel néztem Farrelre.
- De.. de..
- Gyere.. - Biccentett és ridegen nézett rám és kiléptem a rácsok mögül..
- Srácok, soha viszont nem látásra. Tudom, hogy látjuk egymást, de nem kell eltötenem veletek 3 teljes napot ezen a nyomorék helyen..  Egymás húgyában fetrenghettek fiúk akkor sem lesztek tisztábbak..
- Ne bízd el magad, habár történetesen Amarilla nem börtönben lesz hanem házi őrizetben.  Külön kérésre, szóval... Illa az őrsön szabadon járkálhat de az épületet nem hagyhatja el Ti csak azért nem kapjátok meg ezt a kiváltságot, mert nem hisztek bennem hogy segíteni akarok és tudom, hogy nekem esnétek.
- Ez nem fair. Én külön cellát kérek nem vellük hanem egy üreset és tisztábbat...Farrel ne kivételezz velem, csak mert esetleg tetszem neked. Ha ugyanazért behoztál, amiért őket is akkor ugyanazok a bűnök illetnek mint a többieket. Járj el törvény szerint és Ne kivételezz.
- Hát jól van... Megkapod akkor a leghátsó cellát a többiektől, csak hogy nyugtod legyen.
- Reméljük meg is döglik ott ahol van..  - Ezt meg sem hallottam és fogott Farrel és hátra vitt. Először a falnak támaszkodott, úgy hogy nem tudtam szabadulni előle és a tekintetem az arcát fürkészte.
- Sajnálom.. muszáj volt megtennem mert különben lefokoznak. Sokat veszekedtem a feletteseimmel ezen, hogy ne hozzunk be titeket. Ne haragudj. - Elfordítottam az arcom és ő megfogta az egyik kezével és az arcunk közelebb ért egymáshoz és megcsókolt. Jó kis romantika hely..
- Ezt nem szabad Farrel..  - Szóltam a férfira, majd besétáltam a cellába és néztem a barna szemeibe és utána csak azt láttam ahogy eltávozik ki a folyosón.