Miért kell nekem itt lennem? Mert Brianna nem engedett ki. Én megértem, hogy bír és még mindig nem tud semmiről, de nem kellene ennyire rámenősnek lennie. Igazán leülhetne beszélgetni a lányával. Nem mindig csak azt kellene figyelnie, hogy a modellek cipőének nem-e fog kitörni a sarka.
Nem, baj gyorsan lezavarom ezt az estét.
- Hogy mit csináltatok? Amarilla? Az neeeeem - tilatokztam, de inkább csendben maradtam, mikor már rám kentek egy adag sminket. Kérdem én. Egy pasinak minek ennyi festékek az arcába? Fujj. Szájfény. Persze, ilyet se használtam még életemben. Egyszer el kell ezt is kezdeni.
- Indulás - hallottam meg a végszót, majd mielőtt kiléptem volna a reflektorfénybe, megálltam Zoeval szemben és viszonoztam mosolyát. Nem haragszik rám. Nagyon helyes. Ahogy azt ezerszer meghallgattam, egyik kezemet hanyagul lelógattam magam mellett, míg másik kezemet nadrágom zsebébecsúsztattam. Kivillantottam milliókat érő gyöngy fogsoromat, majd néhány kamerába kacsintva szeltem végig a kifutót. Nem is olyan nehéz ez. Szépen vigyorgok, a nők elájulnak tőlem. Ez így van rendjén. Ahogy a kifutó végéhez értem, megemeltem kalapomat ,majd meglengettem kabátom két oldalát és visszafelé indultam, mikor az éppen befelé igyekvő Viviana Niel magassarkújai összegabalyodtak. Ezt senki nem szeretné látni, úgyhogy meg is előzzük. Mielőtt a lány leborulhatott volna a színpadról, egyik kezemet dereka köré fontam, míg a másikkal csuklóját fogtam közre és csókoltam kezet neki. Játszunk hihetően. Felnéztem a lányról, majd egy kaján vigyort eresztettem meg és megpörgetve Vivianat visszaindultam az öltözőkhöz.
- Nincs mit. Remélem nem ütötted meg magad - Te jó isten, miért mondok én ilyeneket? Kit érdekel, ha kitöri a nyakát? Na jó, nem. A napokban eleget szívattam Nielt, most megkegyelmezek neki. - Segítsek leülni, vagy... - Inkább befogom.
Nem, baj gyorsan lezavarom ezt az estét.
- Hogy mit csináltatok? Amarilla? Az neeeeem - tilatokztam, de inkább csendben maradtam, mikor már rám kentek egy adag sminket. Kérdem én. Egy pasinak minek ennyi festékek az arcába? Fujj. Szájfény. Persze, ilyet se használtam még életemben. Egyszer el kell ezt is kezdeni.
- Indulás - hallottam meg a végszót, majd mielőtt kiléptem volna a reflektorfénybe, megálltam Zoeval szemben és viszonoztam mosolyát. Nem haragszik rám. Nagyon helyes. Ahogy azt ezerszer meghallgattam, egyik kezemet hanyagul lelógattam magam mellett, míg másik kezemet nadrágom zsebébecsúsztattam. Kivillantottam milliókat érő gyöngy fogsoromat, majd néhány kamerába kacsintva szeltem végig a kifutót. Nem is olyan nehéz ez. Szépen vigyorgok, a nők elájulnak tőlem. Ez így van rendjén. Ahogy a kifutó végéhez értem, megemeltem kalapomat ,majd meglengettem kabátom két oldalát és visszafelé indultam, mikor az éppen befelé igyekvő Viviana Niel magassarkújai összegabalyodtak. Ezt senki nem szeretné látni, úgyhogy meg is előzzük. Mielőtt a lány leborulhatott volna a színpadról, egyik kezemet dereka köré fontam, míg a másikkal csuklóját fogtam közre és csókoltam kezet neki. Játszunk hihetően. Felnéztem a lányról, majd egy kaján vigyort eresztettem meg és megpörgetve Vivianat visszaindultam az öltözőkhöz.
- Nincs mit. Remélem nem ütötted meg magad - Te jó isten, miért mondok én ilyeneket? Kit érdekel, ha kitöri a nyakát? Na jó, nem. A napokban eleget szívattam Nielt, most megkegyelmezek neki. - Segítsek leülni, vagy... - Inkább befogom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése