2010. november 1., hétfő

Brendon

Néztem a lányra, aki lesütötte a tekintetét. Megértem, hogy nem  akar lefeküdni az ágyba. Nem akarok én bepróbálkozni de most mit izél. Ha most úgy alszunk egymás mellett, hogy nem cisálunk semmit. ajj már..
- Nem akarok epróbálkozni kérlek. - Mondtam a lánynnak, de ő mondta menyjünk aludni külön szobába. - Jó, én úgyis fáradt vagyok megyek lefeküdni. - Válaszoltam a lánynnak, majd adtam egy csókot a szájára. Nem bántottam volna, meg ha ő ezt érzi jó nem fogok semmit csinálni, hogy ne higgyjen nekem.  Befeküdtem az ágyba és vártam és kiváncsi voltam megy e a szobájába, vagy befekszik hozzám
Komolyan mint a kisfiú úgy sértődtem meg.  Nem hiszem el. Pedig nem szoktam ilyen lenni...
- Azt mondtad jobbha külön alszunk. szerintem akkor jobbha kimész... - Nem szeretnék lelki ismeret furdalást okozni, de most nem tudom it kéne tenni. Komolyan elegem van. Nagyon nem hiszem el.  Nem szeretem ha nem hisznek nekem.. ilyen vagyok és kész...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése