A lány kollégium halljában ültem felhúzott lábakkal és bámultam a naplementét, mikor megérkezett Nora. Ez is mit keres itt? Sebastiannal kellene lennie. Hát ennyit arról, hogy Sebastian bármit elér, amit csak akar. Szájhős. Na nem baj, nem kell neki többet megtudnia... Különben is, ha minden titkomat kiadnám, vagyis Zoeét, akkor nekem nem lenne mivel szórakoztatnom a kiscsajt.
- Hi - köszöntöttem Norát, ahogy lehuppant mellém. - Mit csinálsz itt? Egyedül? - nyomtam meg erősen kihangslyozva utolsó kérdésemet, hátha rájön hova is akarok kilyukadni, de lehet, hogy az agyát már annyira leszívták a rózsaszín undormányos cuccai, hogy azt sem érti meg, hogy egyedül... Nem csodálnám.
Halálra fogom unni magam. Már az összes játékot végig játszottam ezen a rohadt telefonon, unom a zenéket és már megőrülk ettől a bezártságtól. Sűrgősen kezdenem kell magammal valamit, mert nem akarok beéeszürkülni az iskolában töltött időbe. Itt soha nem történik semmi. Na ez is ki?
- Hello - köszöntöttem unottan az újonnan érkező kiscsajt és tetőtől talpig végig mértem. Hát, lehet, hogy még az egyik legszimpatikusabb ember, ebben a vityillóban. - Lora Hemsworth - mutatkoztam be a lánynak és egy biccentéssel üdvözöltem. Hát ennél nagyobb kegyet ne is várjon senki tőlem. De egész normálisnak tűnik... eddig.
- Nora, nincs jobb dolgod, mint itt festeni a körmöd? - néztem gúnyosan a másik lányra, majd felkaptam a körömlakkos üvegcsét és egy hanyag mozdulattal kivágtam a nyitott ablakon. - Fájt tőle a fejem - mondtam egy angyali mosollyal, majd visszafordultam a másik lányhoz.
- És t ki vagy? Még nem láttalak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése