- Nem akarok kiszállni - nyöszörögtem mikor megérkeztünk a partra, de Chris kihúzott az autóból. Figyelmesen végig kémleltem a partot. Ez az a hely, ahova nem kellett volna jönnöm, ugyanis nagy valószínűség szerint a többiek kint beszélgetnek. Magamra kaptam fehér hosszúujjúmat, majd bezártam az autót és magam köré fontam karjaimat. Olyan lassan sétáltam, hogy egy külső szemlélő azt hihette volna, hogy visszafelé haladok. Jó volt, hogy Chris ott volt mellettem, de örültem, hogy nem erőlteti a beszélgetést. Már jó ideje sétálhattunk magunkba temetkezve, mikor már nem bírtam gondolataimmal. Megtorpantam, majd táskám legaljából egy doboz cigit húztam elő.
- Kérsz? - nyújtottam oda Christiannak a dobozt, majd vissza is süllyesztettem táskámba. Ez is jól jön még ilyen idegbeteg helyzetekben. Mélyeket szívtam a dohányból, ahogy sétáltunk a parton. Az sem érdekelt, hogy a cipőm átázott, ugyanis félig a vízben tocsogtam már.
Ahogy Chris elment italért a közeli pulthoz, leültem az egyik napozó ágyra és gondterhelten túrtam bele hajamba, majd arcomat két tenyerem közé temettem. Néztem ahogy a nap eltűnik a horizonton, majd újabb cigire gyújtottam, mikor visszaért Chris az itallal.
- Hozhattál volna valami erősebbet is mint narancslé - szóltam megvetően a srácnak és keserű félmosolyra húztam ajkaimat. Lecsuktam szemeimet és próbáltam semmire nem gondolni, mikor azt vettem észre, hogy valaki hatalmas erővel felránt a napozó ágyról. Gondolhattam volna... Nate fürkésző szemei megvetően csillogtak. Karom kezdett zsibbadni olyan erővel szorította.
- Engedj el - szóltam szinte tátogva, majd próbáltam kiszabadulni kezei közül.
- Igaz, amit Illa mondott? - kérdezte kétségbeesetten Nate, és tekintetét látva nem bírtam tovább, és ismét elsírtam magam. Nem hiszem el...
- Mire gondolsz? - próbálkoztam, hátha másra gondol. Végülis... Illa a barátnőm volt. Nem biztos, hogy mindent kifecsegett.
- Ne szórakozz Zoe, tudom, hogy felcsinált! - üvöltötte a srác, és erősen megrázta a vállamat.
- Hagyj már békén! - kiabáltam vissza én is miközben próbáltam visszanyelni könnyiemet. Nate lefejtette rólam ujjait, de már csak azt láttam, hogy neki esik Christiannak és három hatalmasat húzott be neki, majd a földön fekvő férfit gyomorszájon rúgta.
- Megérdemelte - kötötte ki Nate, és mielőtt odamehettem volna Chrishez, megfogta a kezem és nem engedte, hogy megmozduljak.
- Chris jól vagy? - néztem reménykedve a férfire miközben próbáltam kitépni magam Nathaniel szorításából, de semmi esélyem sem volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése