- Mindig is határozott voltam - vigyorogtam vissza a lányra, majd összekulcsoltam ujjainkat. - Tudod, fáradt vagyok a sakkozáshoz. Mi lenne, ha mást csinálnánk? - suttogtam rekedtes hangon a fülébe, majd apró csókokat leheltem a nyakára. - Gondolom még nem szeretnél visszamenni az iskolába. Ma este ugyis mindenki részeg lesz, reggel ébredhetnél arra, hogy mindenhol a hányásokat takarítják a személyzetisek. Inkább maradjunk itt. Hidd el, sokkal jobb lesz, mint az iskolában - mondtam csendesen, majd közelebb húzódtam hozzá és felültettem a pult szélére.
- Egyébként, még nem volt alkalmam megjegyezni, de felettéb jól áll, ha nincs rajtad ruha. Legalábbis csak minimális. Vegyük le ezt is jó? - simítottam végig testén, majd lehúztam a ruha cipzárját, mielőtt még ellenkezhetett volna.
- Ha legközelebb jössz, megtanítalak sakkozni, nehogy azt mond nem tartoom be a szavamat - lassan közelebb hajoltam a lányhoz, majd megcsókoltam. Már nem voltam tisztában tetteimmel. Szükségem volt valakire, aki velem van és magamhoz szoríthatom, ha éppen rám törnek az emlékek. Niel pedig tökéletes lesz ma éjjelre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése