Sam

Sam

Chh… Hülye kurva. Még is, hogy képzeli?! Elveszi tőlem Darrent! Megtépem! Folyamatosan lefoglalja a bátyámat, aki nem tud eleget foglalkozni velem. Ilyen még soha nem volt! És még az se érdekli, ha hisztizek! Felháborító! Hülye szőke ribanc… Ez is csak arra jó, hogy párszor meghúzzák, aztán annyi. Mégis mit akar Darren egy ilyen idiótától? Folyamatosan a bátyám nyakán lóg… Zora vagy Zizi…. vagy hogy hívják… Zoe, na.

Unottan vizsgálgattam tökéletesre manikűrözött körmeimet, mikor kinyílt a klubhelység ajtaja. Na, végre… Utálom, ha megváratnak. A késés csak nekem áll jól. Szem forgatva toltam el magamtól a szőke srácot.

 - Én még mindig nem ájulok el tőled, remélem tudod. Ez csak üzlet. – fintorodtam el, majd követtem Natet a kanapéhoz.

Úgy egy éve találkoztunk. Épp mikor meglógtam a szüleimtől. Ő meg segített egy kicsit. És most meg kell hálálnom valahogy.

Hanyagul lendítettem kecses lábaimat a srác ölébe, majd húzódtam közelebb hozzá.

 - Tudtommal csak tönkre kell tennünk azt a csajt. Nem lesz valami komplikált. Szerintem elég lenne egy pillantást vetnie tökéletes mivoltomra, hogy elrohanjon féltékenységében. De ha te a lelkébe akarsz tiporni, nekem úgy is jó. Egyébként meg honnan veszed, hogy bármit érezni fog, ha meglát velem? Nem gondolod, hogy talán ugyanúgy van vele, mint te? Csak sex és ennyi. Még mindig ugyanolyan öntelt vagy, mint egy éve. Pedig tudhatnád, hogy az egyetlen tökéletes ember én vagyok. – tűrtem feljebb a combomon, már így is falatnyi szoknyámat. Mikor Nate magához húzott csak megforgattam szemeimet, majd viszonoztam csókját. Semmi különleges nem volt bene. Egy egyszerű hideg és kimért csók volt. Azonban szemem sarkából megláttam a lépcső aljában álldogáló lányt. Szegény csaj… Ugyan, dehogy szegény! Ahogy hallottam, jóban van azzal a szőke kurvával…  Akkor pedig megérdemli.

Elszakítottam ajkaimat a srácétól, majd a nyakához hajoltam és látványosan az övével kezdtem el babrálni.

 - Mivel szolgált rá erre szerencsétlen? – susogtam alig hallhatóan az alattam tevékenykedő srácnak, miközben szemem sarkából a még mindig döbbenten a lépcső utolsó fokán álldogáló lányt figyeltem. Először fájdalom suhant át porcelánbaba szerű arcán, aztán lassan lehunyta szemeit és nagy levegőt vett. Mikor újra felénk pillantott, az arckifejezése megváltozott. Szinte jéggé fagyott az egész csaj. Oké, találkoztam már féltékeny és dühös csajokkal, de ez engem ki fog csinálni… Ha Hemsworth nem védi meg az én gyönyörűséges testemet nem tudom mit csinálok vele…

A lány elindult felénk, majd szobormerev arccal leült a szemben lévő kanapéra. Keresztbe fonta karjait, majd kimérten megszólalt.

 - Jó reggelt…. – még egyszer végigsimítottam Nate mellkasán, majd lassan felé fordítottam a fejem.

 - Igen azt. – húztam kacér mosolyra ajkaimat, miközben zavartalanul gombolgattam ki a srác ingét. Láttam, hogy a lány apró kezei ökölbe szorulnak, de nem szólt semmit.

 - Jól aludtatok? – szólalt meg megint. Egyre erősödik bennem az érzés, hogy nem maradhatok egyedül mert még nekem rontana valami henteskéssel…  Bár elég pici ez a csaj. Nála még én is magasabb vagyok, az pedig nagy szó.

 - Hááát…. ami azt illeti én nem aludtam valami sokaaat… - vihorásztam, mint egy ostoba liba. Megköveteli a helyzet, hogy most eltemessem az átlagon felüli intelligenciával megáldott énemet. Dea zért eszembe juthatna, hogy hogy is hívják a csajt. Vi…Vi… Vivien…. Nem, Viviana. Igen, ez az. Szóval Viviana állkapcsa megfeszült, körmeit pedig jól láthatóan belevájta a tenyerébe. Arcán ugyan semmi nem tükröződött, azonban volt szerencsém megpillantani a szemeiben csillogó fájdalom és düh keverékét.