2010. október 31., vasárnap

Amira

- De én itt akarok maradni... - Hisztiztem és néztem Sebastianra. - Kérek cumiiiit... - Kérleltem Sebastiant, majd éreztem, hogy húzni kezd, és bevágódtam a kocsiba, és mellém ült, én meg az ölébe feküdtem. Jééé itt a bácsika megint. De gyönyörű... - Szia bácsika, akarsz egyet aludni?
- Majd alszol mikor hazaértünk.. - Mondta majd befeküdtem Sebastian ölébe, és nézni kezdtem a szemébe mint egy csecsmő és lába közé tévedt a kezem.  Hihi.. nevettem fel vékony csicsergős hangon. Ahogy megérkeztünk éreztem, hogy Sam az ölébe kap és vinni kezd a lépcsőn felfelé, majd átad, Sebastiannak.. És kéri, hogy vigyen a szobámba.
- De én tudok magamtól járni tegyetek le... - Mondtam hisztizve, majd ahogy beértünk a lila helyiségbe, az ágyon kaptam magam... - Cumizt akajokkk meg inni kéjek szépen... - Sírtam mint egy kis baba de gáz...   befordultam a sarokba és máris aludni kezdtem. Höhö.. aludni? Kacc.. Amira nem szokott ilyenkor aludni, de nem tudom ennyire nem kellhettem ki magamból... jézusom mi lesz ha mindenre emlékezni fogok. Szerintem tuti elástam magam mindenki előtt egy időre. És nem fog senki sehova engedni. Főleg apa. Óh atyaég.. suliban ezt nem tudhatják meg...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése