Én csak melírt akartam! Erre az egész hajam barna lett! Nem csak néhány tincs. Nem. Miért rajtam kell gyakorlotoznia a kis picsának? Befestette az egész hajam! Hova lettek a gyönyörű szőke tincseim? Hát igen, már legalább két óra telt el, mióta hazajöttem a fodrásztól, és nem tudok elmozdulni a tükör elől. Kész, vége, kaputt, kész káosz, világvége! Oda a szőke hajam! Legalább fél év, mire ez lenő róla. És addig hogy fogok kinézni? Félig barna félig szőke? Hát mondhatom, fenomenális. Így elrontani valamit... Na jó, most nagy levegőt veszek és megpróbálok nem felrobbanni. Még jó, hogy senki nem látott meg, ahogy visszajöttem a suliba. De Gwennel lesz találkozóm, ugyanis megbeszéltük, hogy elugrunk moziba. De barna hajjal? Ki fog röhögni. Te jó ég.
Mivel ugysem tudtam mit kezdeni hajammal, inkább nem gondoltam rá. Legalábbis megpróbáltam úgy tenni, mint aki teljesen megfeledkezett gondjairól. A szekrény előtt legalább fél óráig csak ültem, ugyanis mind untalan az ötlött eszembe, hogy melyik színű ruhadarabom nem illik a barna hajhoz.
Végül egy fekete, bolyhos melegítő felső mellett döntöttem, aminek hatalmas kapucnija volt. Alá felvettem egy rózsaszín passzos felsőt és egy farmerminiszoknyát, amihez most rózsaszínű magasszárú tornacipőt választottam. Lehet, hogy inkább magassarkút kellett volna vennem, hiszen így még alacsonyabb lettem. Hihetetlen, de a magasságom nem érte el a 160 cm-t sem. De már nem volt időm átöltözni, így csak magamhoz kaptam fekete sportos táskámat, és mégegyszer megigazítottam a hajamat, nehogy kilógjon a pulcsi kapucnija alól. Remek. Így nem olyan gáz.
- Hello Gwen - vigyorogtam a srácra, mikor elterült lábaim előtt. - Nem gondoltam volna, hogy egy férfi valaha is a lábam előtt fog heverni. Te vagy az első - kacagtam fel, majd próbáltam kerülni Gwen pillantását.
- Mehetünk? - siettetem a srácot és már hátat is fordítottam neki, mielőtt mégegyszer végig nézhetett volna rajtam, hogy miért vagyok olyan furcsa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése