Lora

A srác szavaira csak unottan megforgattam szemeimet. Most komolyan, mire veri magát? Arra, hogy egész jó a segge? Ugyan, más pasiknak nem csak ebben kell jeleskedniük. Szánalom ez a Sebastian gyerek. 

- Na most nagyon megijesztettél - mondtam lenézően, ugyanis egyáltalán nem érdekelt, hogy mit össze nem pattog itt nekem, hogy kirúgat az iskolából. Tegye. Anyámék másnap ugyis visszaíratnak. Felálltam az ágyról, majd a ruháimat egy hanyag mozdulattal bevágtam a fiókos szekrény legfelső polcára. Én nem fogok hajlongani. Majd Nora tornázik reggelente. És ott lesz neki az egész akasztós szekrény, mert hogy én egy ruhámat se akasztom fel, az is biztos. Minek? Tökéletesek összehajtogatva. Már ameddig össze vannak hajtogatva...

- Na ide figyelj - villantak meg haragosan mélykék íriszeim, mikor kiejtette Nathaniel barátnőjének nevét. - Engem, ahoz a hülye ribanchoz ne merj hasonlítani. Semmi hasonlóság nincs bennünk - kötöttem ki egyszerűen, majd az utolsó ruhákat is bevágtam a szekrénybe és rácsuktam az ajtót. Tökéletes. Nem kell ebből akkora cirkuszt csinálni. 

- Te mire is vered magad? Sebastian, jól emlékszem? Arra, hogy az egód nem fér be ebbe a kurva nagy romhalmazba? Vagy hogy az IQ-d annyira alacsony, hogy mínusszal kezdődik? - kérdeztem egy negédes mosollyal. 

- Plasztikai sebészt? Azért, hogy úgy elbassza a tökéletes profilomat, hogy utána rádhasonítsak? Hát nincs az a pénz. Na, ennyit rólad - jegyeztem meg csak úgy mellékesen. - És nem bóknak szántam, most pedig leléphetsz, vagy majd inkább én. - Felkaptam egy melegítő felsőt és elindultam kifelé. Ennél hülyébbekkel már csak nem találkozhatok. Várjunk csak, valakinek itt körbe kellene vezetnie. És sajnálatos módon a szobában az egyetlen ember, aki ismeri az iskolát. Az ez a nagyképű majom. Csak túl élem. 

- Sebastian, meggondoltam magam. Szükségem lesz valakire, aki tudja erre a járást. Aztán biztosan nem szeretné Nate azt hallani, hogy a kis unokahugicája elveszett az iskolában - húztam féloldalas gunyoros mosolyra rózsaszín ajkaimat, majd neki dőltem az ajtófélfának és vártam a srác válaszát.
- Te is jöhetsz, ha nagyon muszáj, Nora - nyomtam meg erősen a nevét, és szemeimet kihívóan az övébe fúrtam.