2010. október 3., vasárnap

Christian

Nem tudom mi történt a lánnyal, de elég rendesen lekoptatott. Végülis most mit kezdjek vele? hiszen még csak kölyök. De jó fej leányzó... amennyi beszéltünk. Megadtam neki a számomat, persze névjeggyel most nem fogom a kezére írni a számomat, nem szeretem az ilyen  romantikus "meg van a számom hívj fel dolgot" nem az nem az én stílusom. Egy időben lehet jó volt, de annak az időszaknak már régen vége.  Emlékszem hány lányt, hülyítettem azzal, hogy szeretlek és te kellesz nekem elveszlek és boldogan élünk míg bla bla.. Persze ittasan sok mindent mondd az ember most ide érkeztem. Megint visszatérnék a kislányokhoz? Én se vagyok normális, bár a 17 év nem olyan sok a 21.-hez.
A tengerpartra vetettem az irányt, a Bmw-vel mivel a drága jó haverom elvitte a szolgálati autómat, holnap úgyis lecseszem... Megverem és kibelezem. Leparkoltam a parttól, 10 km-erre és sétálni kezdtem.
Gondolatok hada, volt bennem most vajon mit kezdjek az életemmel. Az élet habos torta, csak nem mindegy hogy a habot a nőről nyaljuk le avagy a  pohárból isszuk ki.
Elővettem a telefont, és közben levettem a cipőmet, és a vízben kezdtem sétálni és telefonálni kezdtem.
- Engedjétek ki... - Szóltam a srácoknak engedjék ki a Darwin kölyököt nem vagyok olyan köcsög, és ekkor véletlen neki mentem valakinek, és úgy fogtam meg a kezét mert majdnem beleesett a vízbe.
- Ne haragudj jól vagy? Nem vettelek észre... - Húztam vissza a szőke hajú leányzót mielőtt elesne. Végig mértem kicsit, nem rossz lány.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése