2010. november 16., kedd

Amarilla

Én nem tudok aludni, csak az jár a fejemben amit Petra mondott, és újabb és újabb gondolatok vájkálnak a fejemben. Christiannal elkezdtem titokban találkozgatni, hogy ne tudják a többiek persze csak barátok, hogy megbeszéljük a dolgokat, és Tom  is szívesen segít nekünk a dolgokban. Persze itt most tegyük félre ezt. Megint összebalhéztunk és mi lett a jutalmam? Eltüntetett az a barom, 3 hétre a börtönbe ahonnan apának kellett kihoznia, Sam segítségével. Ha ő nem lenne, ki tudja mit csinált volna még Chris. Apa megmondta neki még egy ilyen és ki lesz rúgva a rendőrségről.  Késő este érkeztem, meg  a sulihoz, és mentem lefürödni és átöltözni. Még mindig szeretem Christ, de nem értem miértelme annak, hogy eltüntett így csak ront a helyzetén.. Első utam Sebastianhoz vezetett, mivel ő a legjobb barátom és egybe Pótbátyám Brendon helyett, tudom, hogy rá mindig számíthatok.
Erőteljesen, kopogtattam az ajtón, kopogtattam az ajtón és kopogtattam az ajtón. Nem hiszem el..
- Nyisd már ki légyszíves... - Üvöltöttem, majd végre láttam, hogy a kilincs megmozdul és nyílik az ajtó... - Ennyi ideig, kell rád várni hogy kinyísd? - Kérdeztem a kómásan cuki srácot, majd átöleltem . Nem is tudom  most jól esett átölelni.
- gyere, el velem bulizni... a legjobb helyek ilyenkor nyílnak ki...  - Kértem a srácot, de tuti most küld el a qrva anyámba, de nem érdekel... - hirtelen eltünésemet, is megmagyarázom csak kérlek gyere el velem.. .Léégysz.. - Néztem csillogó szemmel majd leültem az ágyára. Az egyik hajtincsemet megfogtam és elkezdtem rágni, majd fel álltam a sráchoz és odamentem.

- Esetleg ha nem tudsz fel kelni tudok valamit amitől felébredhetsz.. - Mondtam a srácnak, de így is fel tud kelni magától.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése