Ridegen figyeltem, ahogy Nora kijött utánam a kabinból. Ajkaimat diadalmas vigyorra húztam, ahogy láttam rajta, mennyire megviselték a hallottak. Pedig sokáig hittem benne, hogy Nathaniel megváltozott. De ezek szerint még mindig önmaga.
- Nem érdemled meg, hogy bármiben is segítsek neked. Ezt is csak azért mondtam el neked, hogy még jobban fájdalmat okozzak és a lelkedbe tiporjak. Miért kellene téged megóvnom attól, hogy Nate ne tegye tönkre az életedet? - kérdeztem értetlenül, majd vissza akartam indulni a többiekhez, de valami megakadályozott.
- Engem szeret. Velem soha nem merte volna megtenni... remélhetőleg nem történt meg. Sok lány meztelen képei, vagy esetleg felvételek az első éjszakájukról hangvideók formájában kerültek be a rádió adásokba, vagy a képeik lettek egyszerűen kiplakátolva. Nathaniel képes és megfertőzi rossz indulatú pletykákkal az egész iskolát, a családodat is tönkreteszi... vigyázni kell vele. Én csak annyit mondok, ne menj a közelébe. És akkor már rengeteget segítettem - magyaráztam Norának, habár nem kellett volna. Miért ne lett volna nekem élvezetes ezt a kis kurvát valamelyik intézetben látni? Vagy javítóban?
- Nem egyszeri alkalom, mikor azt mondja, hogy egyéjszakás kaland, de te tudod... - idegesen kaptam hátra fejemet, mikor megpillantottam Christiant, aki éppen készült bele dobni a vízbe.
- Meg ne próbáld. Nem akarok vízes lenni! Christian! Neeeee - sikítottam, de ekkora már egy hatalmas csobbanással érkeztem a tengerbe. Ahogy feljöttem, szememet csípte a sós víz, így nehezen láttam. Az egyik mentő úszógumi felé kezdtem úszni, amit erősen magamhoz öleltem. Egy pillanat múlva már ott csobbant mellettem Canzie is. Szegény. Nem is értem miért sajnálom. Én is vízes lettem.
- Christian, megtennéd, hogy kiszedsz innen? Vagy hagyod, hogy Canzievel cápa vacsorák legyünk? - kérdeztem cinikusan.
- Nem érdemled meg, hogy bármiben is segítsek neked. Ezt is csak azért mondtam el neked, hogy még jobban fájdalmat okozzak és a lelkedbe tiporjak. Miért kellene téged megóvnom attól, hogy Nate ne tegye tönkre az életedet? - kérdeztem értetlenül, majd vissza akartam indulni a többiekhez, de valami megakadályozott.
- Engem szeret. Velem soha nem merte volna megtenni... remélhetőleg nem történt meg. Sok lány meztelen képei, vagy esetleg felvételek az első éjszakájukról hangvideók formájában kerültek be a rádió adásokba, vagy a képeik lettek egyszerűen kiplakátolva. Nathaniel képes és megfertőzi rossz indulatú pletykákkal az egész iskolát, a családodat is tönkreteszi... vigyázni kell vele. Én csak annyit mondok, ne menj a közelébe. És akkor már rengeteget segítettem - magyaráztam Norának, habár nem kellett volna. Miért ne lett volna nekem élvezetes ezt a kis kurvát valamelyik intézetben látni? Vagy javítóban?
- Nem egyszeri alkalom, mikor azt mondja, hogy egyéjszakás kaland, de te tudod... - idegesen kaptam hátra fejemet, mikor megpillantottam Christiant, aki éppen készült bele dobni a vízbe.
- Meg ne próbáld. Nem akarok vízes lenni! Christian! Neeeee - sikítottam, de ekkora már egy hatalmas csobbanással érkeztem a tengerbe. Ahogy feljöttem, szememet csípte a sós víz, így nehezen láttam. Az egyik mentő úszógumi felé kezdtem úszni, amit erősen magamhoz öleltem. Egy pillanat múlva már ott csobbant mellettem Canzie is. Szegény. Nem is értem miért sajnálom. Én is vízes lettem.
- Christian, megtennéd, hogy kiszedsz innen? Vagy hagyod, hogy Canzievel cápa vacsorák legyünk? - kérdeztem cinikusan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése