Zoe

- Nincs - feleltem nemes egyszerűséggel, hangomban mégis valami mélységes fájdalom csengett. Nem magam miatt. Hiszen, ha én még mindig szeretném Nathanielt, akkor nem lenne ilyen problémája. Sokkal inkább tartottam őt szánalmasnak és sajnálatra méltónak. Mindig azt hittem én leszek dobva. Az első évben, sőt még az után is, hogy megcsalt, fél évig odaadón szerettem. De utána minden megváltozott... - A húgod az egyik szerencsétlen volt. Nate semmit nem akart tőle. Csak egyet, amit meg is kapott. Szórakozott vele. Régen szerinted nem ugyan ezt csinálta? Dehogynem. Megalázta a nőket. Magán kívül senkire nem volt tekintettel. Miért is tette volna? Világéletében el volt kényeztetve és megszereztek neki mindent. Csak füttyentenie kellett egyet, és a következő pillanatban ott állt az asztalán. A családja maga volt az ausztrál példakép. Aztán Nate megígérte, hogy soha nem bánt többé senkit, ha én járok vele. Egy évig bírta. Nem voltak új diákok az iskolában. Aztán jött egy hetedéves kiscsaj. Nem is tudom, talán Izlandról. Nate természetesen férfiból volt, és megtetszett neki. Magas volt, nyakigérő lábakkal, kerekded formákkal... gyönyörű arccal. Megnyerő stílussal... Mi kell még? Aztán kiderült, hogy a lány mégsem volt annyira, nagypályás és magabiztos, mint mutatta magát. Nate keresztbe törte az életét, mikor a szülei megtudták, hogy a lányuk megszegte a családi hagyományt, miszerint csak házasság után veszti el a szüzességét. Hogy kiküszöböljék a csorbát, természetesen rögtön hozzá akarták adni a lányukat Nate-hez, akinek eszeágában sem volt elkötelezni magát, bevallotta, hogy neki nem kellett a lány, csak egyetlen éjszakára, hogy kipróbálja. A lányt kitagadták a családjából és a szüleit azóta sem látta. - Fejeztem be egy kesernyés mosollyal a történetet, ahogy vissszagondoltam azokra a hetekre. - Akkor Nate azt mondta, ha nem hagyom el, megígéri, hogy hűséges lesz. Két napig bírtam nélküle. Akkor még túlságosan szerelmes voltam. Képes lett volna megölni magát. Ha egy percet kések arról a találkozóról, ahol elmondtam neki, hogy megbocsátok, képes lett volna és lelövi magát... Azóta nem nézett más nőre. Remélem ez meg fog változni - magyaráztam csendesen Christiannak, majd leültem mellé az ágyra és fejemet vállának támasztottam. Na, ezt se kellett volna az orrára kötnöm. A húgának kellett volna elmondanom. 

- Nem tudom mire képes most Nate, de a húgodat ne engedd a közelébe. De Nathanielnek se essen baja, ha lehet. Rendben? - kérleltem félénken csillogó szemekkel a férfit és egy gyengéd csókot lehetltem ajkaira. 

- A húgoddal? Szerintem majd ő mindjárt elmondja... - mondtam Chrisnek, majd kinyitottam az ajtót, ahol bezuhant Nora, aki ezidáig az ajtónak dőlve hallgatózott. - Gyere inkább be. Te is tudod, miről van szó.