2010. november 20., szombat

Mackenzie ,Massie

Canzie

Nora mögött állva hallgattam szavait. Mióta lett ez is divatmániás? Hát én bevallom nem igazán érdekel engem a divat, egyesek szerint akit nem érdekel a szerelése az nem is nő. hát ezek szerint én nem vagyok. Na jó talán annyira érdekel ,hogy ne tudanak kicikizni ,de már régen nem hallottam kritikákat a külsőmre ,egészen pontosan kis 3dikas koromtól. Hát igen én azok közé a lányokközé tartoztam akik kissé sújfelesleggel küzdöttek. De mit csináltam volna ,ha egyszerűen imádtam enni. még mindig nem értem ,hogy Timen mért nem látszott meg soha az a többmázsa kaja amit minden nap benyomott. Na mindegy cukin voltam duci. Csak utáltam az olyanokat ,akik emiatt elítéltek. Jé itt is van egy ,aki nem egyszer megtette.
- Ó, milyen lovagot szedett össze valaki. - Bólintottam elismerően ,de sajnos elüldözte a srácot. Hát én a helyébe tuti sikítva menekültem volna. Ahogy kicsinek is, Massie most is kegyetlen.
- Nora egy kis önuralom? - Súgtam a lány fülébe ,mert hát ,mit ne mondjak kissé túlragozta a szekálást és jobban elmegy bunkózásnak. Nem gondoltam volna Noráról ,hogy így ki tud magából fordulni. Én is tudom ,azt amit mindenki más az Evermore-ban ,de akkor sem értem mi ez a nagy változás.
- Ja, Mackenzie Acerlot. - Hangsújoztam inkább a keresztnevem ,mert ha jól tudom ő Tim egyik ősellensége és én ebbe egyáltalán nem zeretnék belefolyni. Gyengéden én is a kezemet nyújtottam neki ,majd bevágódtam a velük szemben lévő padra.
- Én benne lennék ,de attól függ mi. - Vigyorogtam, jobb minél jobban beilleszkedni...

Massie

- Nem érdemes ezen veszekednetek ,szerintem mindenkinek a szemébe tűnik ,hogy Nora katasztrófálisan néz ki, Zoe pedig talán elmegy ,na jó nem. Szóval pofabefog ,szörnyűlködés jöhet. - Ültem le én is a padra ,de előtte még elővarázsoltam táskámból egy párnát ,mert katasztrófális mennyiségű kosz gyülekezett össze erre a padra, szóval a párnát a fából készült tákolmányra helyeztem és inkább arra ültem le. Ki tudja neme kapnék tifuszt. Te jó ég.
- Na el tudom képzelni milyen észlény dolog lehet ,ha te találtad ki. - Húztam undorra arcvonásaim.
- Nyögd ki és meglátjuk. - Raktam szorosan keresztbe lábaim ,kezeimet pedig kényelmesen az asztalra helyetem , az legalább aránylag tiszta volt. Minek kellett nekem ide jönnöm? Tökéletes helyem lenne ,épp most töri órán. Na jó ott se. Otthon akarnék lenni. Na az már csábítóbb. Csicskáztatni mindenkit...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése