Áháá! Megvan amit kerestem! Épp kihalásztam Maya tömérdeknyi bizsuja közül a nekem kellő ékszert, mikor szemem megakadt a földön heverő virágon, ami tíz perce még tökéletes állapotban volt, nem úgy, mint most. Összeszűkítettem szemeimet, majd lassan felemeltem a földről a rózsát. Ez meg, hogy az úristenbe történt szegénnyel? Csalódottan simítottam végig a virág immár megtört szárán. Pedig olyan szép volt, már a gesztus is, hogy virágot adott nekem. Tiszta cuki. Óvatosan helyeztem el a sminkasztalon a rózsát, majd épp ültem volna, vissza, mikor egy túlontúl ismerős hang érkezett a hátam mögül. Ijedtemben összerezzentem, majd összeszorított fogakkal fordultam meg. Nem zártam be az ajtót. Miért nem zártam be az ajtót?!
- Nekem is tetszett! – vetettem oda sértődötten. – Nem értem mióta engedtem meg, hogy hozzáérj a cuccaimhoz. – mondtam, miközben kirángattam alóla a ruhámat. Paraszt! Nem, hogy tönkreteszi a virágot, amit kaptam, de még a ruhámat is összegyűri. – Az egyetlen fasz a környezetemben te vagy Hemsworth. – sziszegtem bosszúsan, miközben magamra rángattam a ruhát. Hogy jön ő ahhoz, hogy tönkretegye a dolgaimat?! Némi küszködéssel ugyan, de felhúztam a cipzárt is ( egy istenért nem kértem volna segítséget) , majd végigsimítottam a ruhámon, miközben tükörképemet méregettem.
- Örülni? Semennyire. Legközelebb lelakatolom az ajtót. Amúgy mit akarsz? Gondolom le esett, hogy nem érek rád. – válaszoltam, miközben megigazítottam a hajamat. Szikrázó szemmel fordultam az ágyamon terpeszkedőhöz. Rajta fekszik a telefonomon. A nélkül pedig nem mehetek el innen. Zseniális. Egy sóhaj kíséretében benyúltam Hemsworth csípője alá, hogy kikotorjam a mobilomat.
- Megemelnéd magad? – sziszegtem ingerülten. El fogok késni, el fogok késni, el fogok késni…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése