Sebastian & Massie

Tim

- Jól van, tudjuk csak mondjad már. - Sürgettem a lányt. Közbe Jonathant néztem ,de semmit sem értetem. Hagyjon engem ilyennel. Az a lényeg felcsinálják a csajt aztán hasonlít a kölök a szülőkre. Ebbe mit kell ilyen bonyolultan venni? Ennyi száraz anyagot. És akkor ,hogy miért nem tanulok? Mert felesleges ez az egész. Na Lora kinyög végre valamit? Jé elkezdte.

- Hah. - Csak ennyit tudtam kinyögni. Komolyan megerőszakolték volna? De hát akkor maximum 14 lehetett. Na szent szar. Na most akkor erre nekem mit is kéne mondanom?

- sajnálom. - Leheltem oda a lánynak. Ez azért szép. Na jó nekem nem megy a sajnálkozás. Vagy megy csak nem akarom? Az is lehet.

"Cső Csumi xD

Te Vivi én úgy imádlak, jegyzeteljél már nekem.

Köszi : AVILÁGKIRÁLYA (A)"

Körmöltem le egy kicsi fecnire és odadobtam Vivinek, akit sikerült fejbe találnom vele. Na nem baj ,annyi baj legyen.

- Most erre most kéne mondanom? Tökéletes helye lenne az újságban. Külön élvezhetnéd. Mindenki téged sajnálna és megtennék amit kérsz. - Néztem a lányra. Habár én is rühellem ha sajnálnak ,ezért nem tudja senki ,hogy amilyen féle vagyok...

Mess

- Akkor gyakorolj most is. a világért sem akarnám ,hogy veszítsetek. - Duzzogtam , barna szemeimmel pedig az értelmetlen sorokat kezdtem pásztázni könyvemben. De valahogy túl távolinak tűntek. Örhítő.Miért kell nekem mindig Brendonra gondolnom? Komolyan fejbe fogom lőni magam ,az hét szentség.

Oké, de te fizetsz. - Egyeztem bele végül és egy huncut ,még is káprázatosan gyönyörű vigyort küldtem a fiúnak. - De ugye tudod ,hogy ezzel semmit sem pótoltál be? Kevés e még ahhoz. - Néztem le megint könyvemre mintha figyelnék.

- Látom mindenkit rettentően érdekel az anyag. Mivel pár diáknál úgy látom remekül értik az anyagot, még jegyzet se kell hozzá, akkor hajrá meg lehet mutatni. Brendon ,Sebastian, Nathaniel, tiétek a tábla. - Intett apám a három fiúnak leplezett szigorral.

- Hopp. - Vigyorogtam rá Brendonra. Na most mit fognak produkálni?

- Halljam. Elkezdheti valamelyőtök. - Sürgette őket apu ,miután egyenként kikísérte őket a táblához. Na szép,van egy olyan érzésem ,hogy 2esnél jobbat semelyik sem kap. Idióták. El kell tudni játszani a figyelést...