Már hajnali hétkor fent voltam szombaton. És miért? Hát persze, hogy reggelit csináljak Samanthának. Hülye kis hiszti picsa… Oké a húgom és szeretem, de attól még az. Nekem pedig semmi kedvem a nyafogását hallgatni korán reggel. Nem elég, hogy folyamatos kiszolgálást vár, de még az ágyamból is kitúrt. Komolyan kidobott a kanapéra a saját lakásomban! Katasztrofális nőszemély… kikészülök tőle. De még mindig jobb neki ugrálni, mint magyarázkodni Viviananak, hogy mit is csináltam a barátnőjével. Hát elég sok mindent… Jó, befejeztem a fantáziálást, mert még oda égetem a kajáját. De a perverz vigyort nem tudtam eltüntetni az arcomról. Szörnyű vagyok.
De mondjuk fura, hogy Viv még nem zaklat… Múltkor még tök ideg volt, most meg már egy hete nem hallottam felőle. Gondolom, el van foglalva azzal, hogy távol tartsa magától azt a gyökér Hemsworthet. Nem mintha annyira hiányozna az ő hisztije is. Nem is értem, hogy tud körülvenni ennyi hisztérikus nőszemély. Felvontam egyik szemöldökömet, mikor meghallottam Sam hangját a hálószobából. Mit nyavalyog ez ilyen korán? És milyen ribancom? Nem esik le, kire gondol éppen. Aztán meghallottam Zoe hangját. Hoppá. Akkor már tudom. Félretettem a poharat, ami épp a kezemben volt és besétáltam a hálószobámba, ahonnan éppenséggel ki lettem túrva. Figyeltem, ahogy Sam elégedetten mosolyog, miközben Zoe gyilkos pillantásokkal méregeti a húgomat. Épp nyitottam a számat, hogy mondjak valamit, mikor egy hatalmas pofonnal lettem gazdagabb. Döbbenten az arcomhoz emeltem a kezemet. Mégis mi az istenért kaptam ezt…?! És mióta is vagyok rohadt szemétláda? Jó lenne, ha valaki lenne olyan kedves és felvilágosítana. Megfordultam és éppen sikerült elkapnom a távozni készülő lány csuklóját.
- Mégis mi a franc bajod van?! – sziszegtem dühösen. Sam felkuncogott.
- A ribancod féltékeny Darren drágám. Nem is csodálom, hiszen csak rám kell nézni. – nevetett fel, miközben kimászott az ágyból és modell pózba vágta magát egy szál fehérneműben. Csak lemondóan megcsóváltam a fejem, aztán tekintetemet visszafordítottam Zoera, akinek még mindig a csuklóját szorongattam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése