Ez se érti a viccet. Erre még az orromat is eltöri. Most miért kell ezt csinálnia? Én csak jót akartam. Főleg magamnak. Hihetetlen. És miért mindig három? Nem tud ez tovább számolni?
- Viviana, miért kell kizárnod a saját szobámból? - kérdeztem értetlenül tátogva, de közben hallgattam, ahogy telefonál. Még szerencse, hogy a nappali ablakból mindent tökéletesen lehetett hallani, ami a teraszon történik. Darren? Mi az, hogy Darren? Képes és egy másik férfivel telefonál az én szobámból? Az én házamból? Rögvest megfojtom. Ráadásul arról már nem is beszélve, hogy nem akar velem vásárolni jönni holnap. Pedig mennyire is élveztem volna a vásárlást. És fogom is! Nincs olyan dolog, vagy személy, amit én ne kaphatnék meg. Ugyis velem tölti a holnapi napját. Itt lenne már az ideje, hogy Viviana elkezdjen belémesni, de láthatóan még mindig tartja magát. Komolyan, szerintem nincs még egy ilyen nő az iskolában, aki képes ennyire ellenállni nekem... na, jó. Kettő van, de a másiknak sem sikerült túl sokáig. Viviana pedig a karjaimba fog omlani hamarosan. És miért? Mert én azt mondtam és ez így lesz. Darren. Ki egyáltalán az a pasi? Ja, persze meg van. Viviana álítólagos pasija. Vagy csak volt pasija. Hát, van ez így. Mikor már nem hallottam semmi féle zajt kiszűrődni a szobából, halkan előkerítettem a hálószobám pótkulcsát és kinyitottam az ajtót. Halkan surrantam be a lányhoz. Szerintem észre sem vette, hogy bejöttem. De addig legalább nem csap hisztit. Levettem pólomat, majd a félhomályban belebámultam a tükörbe. Hát igen. Mire nem jó a szörf. Az embernek ilyen sexy hasizmai lesznek tőle. Meg kell hagyni, imádom magam nézegetni a tükörbe. De, ami fontosabb, hogy most Vivit elvarázsoljam. Lassan bebújtam a lány mellé az ágyba, majd fejemet egyik kezemmel megtámasztottam, míg másikkal beletúrtam a lány hajába és tincseivel kezdtem játszadozni.
- Viviana. Miért nem szeretsz? - kérdeztem tetetett szomorúsággal és magam felé fordítottam a lányt. - Miért hagysz szenvedni? Mindenki csak meg akarja keseríteni az életemet. Senki nem törődik velem - csak az a pár száz csaj az iskolában, de ez most lényegtelen. - Mindenki elhanyagol a barátaim nem kíváncsiak rám, mindenki elkerül, ha teheti. Most mond meg nekem, miért ennyire ellenszenvesek velem? Vagy én tehettem valamit? Nem értem én ezt. Nem gondolod, hogy megvígasztalhatnál? - néztem ártatlanul a lányra, ahogy kezeim felfedező útra indultak a takaró alatt.
- Viviana, miért hagysz szenvedni? Miért kell neked más pasi, amikor én is itt vagyok? Csak annyit akarok, hogy elgyere velem, holnap vásárolni. Nem fogod megbánni ígérem - húztam most már macsó vigyorra ajkaimat, mikor kezem megállapodott derekán és egy csókot leheltem kívánatos ajkaira.
- Viviana, miért kell kizárnod a saját szobámból? - kérdeztem értetlenül tátogva, de közben hallgattam, ahogy telefonál. Még szerencse, hogy a nappali ablakból mindent tökéletesen lehetett hallani, ami a teraszon történik. Darren? Mi az, hogy Darren? Képes és egy másik férfivel telefonál az én szobámból? Az én házamból? Rögvest megfojtom. Ráadásul arról már nem is beszélve, hogy nem akar velem vásárolni jönni holnap. Pedig mennyire is élveztem volna a vásárlást. És fogom is! Nincs olyan dolog, vagy személy, amit én ne kaphatnék meg. Ugyis velem tölti a holnapi napját. Itt lenne már az ideje, hogy Viviana elkezdjen belémesni, de láthatóan még mindig tartja magát. Komolyan, szerintem nincs még egy ilyen nő az iskolában, aki képes ennyire ellenállni nekem... na, jó. Kettő van, de a másiknak sem sikerült túl sokáig. Viviana pedig a karjaimba fog omlani hamarosan. És miért? Mert én azt mondtam és ez így lesz. Darren. Ki egyáltalán az a pasi? Ja, persze meg van. Viviana álítólagos pasija. Vagy csak volt pasija. Hát, van ez így. Mikor már nem hallottam semmi féle zajt kiszűrődni a szobából, halkan előkerítettem a hálószobám pótkulcsát és kinyitottam az ajtót. Halkan surrantam be a lányhoz. Szerintem észre sem vette, hogy bejöttem. De addig legalább nem csap hisztit. Levettem pólomat, majd a félhomályban belebámultam a tükörbe. Hát igen. Mire nem jó a szörf. Az embernek ilyen sexy hasizmai lesznek tőle. Meg kell hagyni, imádom magam nézegetni a tükörbe. De, ami fontosabb, hogy most Vivit elvarázsoljam. Lassan bebújtam a lány mellé az ágyba, majd fejemet egyik kezemmel megtámasztottam, míg másikkal beletúrtam a lány hajába és tincseivel kezdtem játszadozni.
- Viviana. Miért nem szeretsz? - kérdeztem tetetett szomorúsággal és magam felé fordítottam a lányt. - Miért hagysz szenvedni? Mindenki csak meg akarja keseríteni az életemet. Senki nem törődik velem - csak az a pár száz csaj az iskolában, de ez most lényegtelen. - Mindenki elhanyagol a barátaim nem kíváncsiak rám, mindenki elkerül, ha teheti. Most mond meg nekem, miért ennyire ellenszenvesek velem? Vagy én tehettem valamit? Nem értem én ezt. Nem gondolod, hogy megvígasztalhatnál? - néztem ártatlanul a lányra, ahogy kezeim felfedező útra indultak a takaró alatt.
- Viviana, miért hagysz szenvedni? Miért kell neked más pasi, amikor én is itt vagyok? Csak annyit akarok, hogy elgyere velem, holnap vásárolni. Nem fogod megbánni ígérem - húztam most már macsó vigyorra ajkaimat, mikor kezem megállapodott derekán és egy csókot leheltem kívánatos ajkaira.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése