2010. szeptember 26., vasárnap

Sebastian

Tim

Hú, egész jól csókol, de lehet ezt nem kellett volna. De ami megtörtént az megtörtént, nem bántam meg az tuti, sőt nem is fogom ,soha. Egy ártatlen csók, semmi több. Nem nagy ügy.
- Óh, tényleg? Na ne mond. Nem is tudtam. - Vetettem oda neki gúnyosan. Azért hülye én se vagyok. - Akkor mikor fogod? Mert tudod rövid az élet. - Na jó most azért kissé kikelt belőlem a tahó paraszt, de hát Istenem.

Na jó ezt elbasztam. Elég rendesen elment. Levette napszemüvegem fejemről és amilyen erővel csak tudtam földhöz vágtam ,ahol szépen darabokra tört, nem is érdekel. Hülye vagyok. De ekkor egy telefoncsengést hallottam meg.

- Áh, Gwen, bocsi de Mirának nincs kedve veled beszélni. De várj ne rakd re. Izé... mivel pesztrálom helyetted a kis csajt ezért légy jó kisfiú és húzzál oda valamelyik focistához azt mond meg neki ,hogy sajnos nem érek vissza. Túl jól érzem magam. Te pedig keress magadnak új csajszit ,mert attól félek a régit elvesztetted. Na ,pá. - Szóhoz se engedtem jutni csak hadartam szavaim a telefonba ,majd határozottan lecsaptam. Tudtam ,hogy Amira még nem ment el ,hiszen a motor zúgásának még jeleit sem hallottam.

- Figyelj ezt meg kellene beszélnünk. Nem volt szándékos. Na jó igen ,de én semmit sem erőltettem rád. Nem mondtam semmit ,hogy kötelező megbántanod Gwent. Amit nem tud az nem izgatja. Érted? - Kérdeztem ,miután kinyitottam a kocsi ajtaját. Hát igen ő még nem tudja ,hogy beszéltem a pasikájával és szépen kinyomtam a telefonját ,hogy továbbá ne tudjon minket zavarni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése