Szemeimet dörzsölgetve figyeltem, ahogy Hemsworth a cigijével küszködik.
- Nem kéne azt megenned… nem egészséges, tudod? – kérdeztem bárgyún mosolyogva. Bizonytalanul tipegve haladtan Hemsworth után, az ingjébe kapaszkodva. Van egy olyan érzésem, hogy józanon ezt az életben nem tenném meg. Még, hogy Hemsworthra támaszkodjak… chh… nem, ilyet biztos nem engednék meg magamnak. Aztán eszem ágában sem lenne vele menni bárhova is kettesben. De most egyszerűen képtelen voltam megállni, vagy valami gúnyos megjegyzést tenni a srácra, ahogy azt kéne. Csak mentem utána fogalmam sincs hova.
- Jó, jó befogtam. – feleltem durcásan, majd az út hátralévő részében hallgatásba burkolóztam és megpróbáltam felidézni a sakk szabályait, de valahogy nem sikerült. Csak tudnám, hogy jutott ilyen hülyeség az eszébe, hogy éjszaka sakkozzunk. Biztos csak, hogy kicsesszen velem és azt mondja, hogy ő ezt jobban tudja. Igen, biztos így van. Nagy nehezen léptem át a hát küszöbét a lépcsőn felmenni, pedig kész szenvedés volt. Amikor Hemsworth a lépcső mellé lépett kénytelen voltam felkuncogni.
- Nem hinném, hogy nekem ennél még többet kéne innom. – vontam vállam, miközben nekidőltem a falnak. Lehunytam a szemeimet, de rövid időn belül kénytelen voltam újra kinyitni, mivel eszméletlenül szédülni kezdtem. Mosolyogva figyeltem, ahogy Hemsworth a pezsgővel babrál. Állj! Mióta bambulom én vigyorogva ezt az idiótát? Amióta részeg vagyok. Oké.
- Én mondtam, hogy a sakk nem jó ötlet. Vagy nem mondtam? Mindegy. – vontam vállat, majd szememmel a kezét.
- Szerintem neked elég határozott elképzeléseid vannak…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése