Zoe

Mégegyszer végig simítottam szögegyenes hajamon, majd beálltam a ruhás szekrény elé. Magamra kaptam egy két részes fehér bikinit, majd egy rövid farmerszoknyát és egy világos rózsaszín felsőt. Fejem tetejére biggyesztettem napszemüvegemet és vállamra akasztottam a táskámat. Még egyszer utoljára végig néztem magamon, majd elindultam kifelé. A nappaliban már ott találtam Vivianat és Mirát, akik indulásra készen voltak. Mindig késtem. Nem volt túl előnyös tulajdonságom, de így kellett szeretni. 

- Hello - köszöntem nekik és egy enyhe mosolyt erőltettem arcomra. Nem volt túl sok kedvem lemenni a partra, hiszen bármikor összefuthattam Nathaniellel. Nem tudtam mit mondhatnék neki, de már szükségem volt rá. Beszélni akartam vele. De eddig bármikor összetalálkoztunk, láttam rajta, hogy többet akar, mint egy köszönés, vagy egy mosoly. Tartanom kellett magamat.

- Szóval, miújság csajok? - kérdeztem, miközben elindultam kifelé és szememre húztam a napszemüveget. Lassan sétáltunk le a partra. Már sokan voltak ott, hiszen ma a diákok mérhetik össze képességüket minden féle vetélkedő során. Minket hármunkat pedig felkértek, hogy legyünk a szervezők segítségére. Végülis, szíves örömest irányítom az embereket. Ezért is vállaltam el, meg persze, hogy ne zárkózzak be a szobámba, amit ismételten a sajátomnak mondhattam. Brendonnak és Viviananak sikerült lebeszélnie a hazautazásról. Talán már nem is tudnék visszamenni Amerikába. Nekem már ez lett az otthonom, bármi is történt. 

A partra érve, még volt egy kis időnk. Ahogy megláttam Nathanielt, közelebb húzódtam Vivihez és próbáltam elbújni mögötte.

- Ugye nem nézett erre? - kérdeztem csendesen Mirától. El tudtam képzelni mennyire szerencsétlenül nézhetek ki, mikor menekülök Nate elől. De muszáj. Nekem kell lépnem. Ha valamit egyszer elkezdtem, akkor azt már véghez is viszem. Nate-nek pedig el kell felejtenie. 

- Igyunk valamit jó? - kérleltem a két lányt majd kézenragadtam őket és az italos pulthoz vonszoltam őket. - Nekem ez nem fog menni. Megábántam, hogy itt maradtam... - könyököltem a pultra, majd megtámasztottam fejemet és segítségkérően néztem a két lányra.