Sebastian

Tim

- Nem az ,hogy nem bízok benned csak tudod. Pasi, vezetés. Ezek úgy egybe vannak. - Vigyorogtam rá ,majd elégedetten cseréltem vele helyet.
- Nyugi vigyázok rá ,mintha az enyém lenne. - Na ezt se kellett volna mondanom ,mert a sajátjaimra se vigyázok ,de jó taktika hiszen egyszer egyszer direkt nekidurrantok egy fának és már kapok is egy újabb kocsit. Basszus ,de szép ez a csaj ,de most tényleg. Lehet jobb lett volna ha ő vezet ,de nem baj.
- Ami azt illeti én is csak fél éve járok ide de a terepet úgy ismerem mint a saját tenyerem. A nagybátyámé az egész. - Ja, sajnos az övé. Ez az én vesztem. Merre is vigyem a kis csajt? Á elviszem a vízeséshez ,úgy is az a legszebb része a sulinak.

- Ide szoktam járni gondolkodni. Parkoltam le az erő előtt. Vagyis nem ide a bozótba ,hanem gyere megmutatom. - Kapcsoltam ki övét és kiszálltam.
- Na ne lazsálj. - Mosolyogtam. Fogtam meg karját és húzni kezdtem ,majd az erdőn keresztülvágtunk és egyenesen a sziklás partig vittem. Hát igen gyönyörű ez a hely, mindenhonnan vízesések zúdulnak a tengerbe és az egész olyan mintha egy festményből ugrana elő.
- Na ez az én úgymond titkos helyem mi már nem az. - Vigyorogtam rá...